Először látogatott meg sebesült katonákat a háború kezdete óta szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök. Putyin a Pjotr Mandrik nevét viselő moszkvai Központi Katonai Klinikai Kórházat kereste fel Szergej Sojgu védelmi miniszter kíséretében. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy az államfő rendszeres tájékoztatást kap a sebesült katonák helyzetéről és most a napirendje lehetővé tette, hogy személyesen is felkeresse őket.
Putyin az orosz Államtanács elnökségi ülésén azt hangoztatta, hogy az Ukrajna elleni „különleges hadművelet” minden résztvevője „hős” és ennek megfelelően kell viszonyulni hozzájuk.
Felhívta a figyelmet rá, hogy a katonák orvosi ellátására, valamint a sebesültek és az elesettek hozzátartozói szociális támogatására különleges figyelmet kell fordítani. Közölte, hogy emelni fogják a harcok résztvevőinek illetményét, emellett bejelentette, hogy Oroszországban június 1-jétől tíz százalékkal megemelik a nyugdíjakat és a minimálbért. Úgy vélekedett, hogy az infláció idén éves szinten nem fogja meghaladni a 15 százalékot.
Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye orosz katonai és polgári közigazgatási főtanácsának tagja a Komszomolszkaja Pravda rádiónak kijelentette, hogy az ukrajnai régiónak már több mint 70 százaléka az orosz fegyveres erők ellenőrzése alá került.
Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője e Rosszija 1 televízió adásában azt mondta, hogy a helyi szakadár milícia Krasznij Liman város területének több mint a felét elfoglalta már. A luhanszki „népi milícia” arról tett bejelentést, hogy Szjevjerodoneck, Zolote és Hirszke „operatív bekerítésbe” került. Ramzan Kadirov csecsen vezető szerint az orosz erők betörtek Liszicsanszkba.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő bejelentette, hogy a mariupoli kikötőből szerdán öt külföldi hajó futott ki az Azovi-tengerre, miután a létesítményt orosz műszaki alakulatok akna-, a hozzá vezető hajózási útvonalakat pedig akadálymentesítették. Mariupolból a TASZSZ hírügynökség szerint egy háromezer tonna fémterméket szállító hajó indul az elkövetkező napokban az oroszországi Rosztov-na-Donuba. A kikötőben már négyszáz embert alkalmaztak.
Az orosz elnök egyébként szerdán a rendkívüli helyzetek minisztériumában bemutatta a tárca új vezetőjét, Alekszandr Kurenkov tábornokot, aki korábban szolgált az Szövetségi Őrszolgálatnál (FSZO) és Szövetségi Biztonsági Szolgálatnál is (FSZB) és az FBK című lap szerint volt Putyin adjutánsa is. A nemzeti gárda kötelékében részt vett az ukrajnai háborúban is.
Az államfő azt hangoztatta, hogy a minisztériumra fontos feladatok várhatnak az ukrajnai aknamentesítésben és humanitárius missziókban.
Zaharova egyébként szerdai sajtótájékoztatóján azzal vádolta meg Lengyelországot, hogy „kúszó terjeszkedésbe” tervez kezdeni Ukrajna területén, amihez ürügyként használja fel az orosz inváziót. A szóvivő arra reagált, hogy
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kijevi parlamentben arról beszélt, hogy megállapodott a varsói vezetéssel a közös határ átlépésének megkönnyítéséről, valamint korábban bejelentést tett egy törvénytervezetről, amely különleges jogállást biztosítana a lengyel állampolgároknak Ukrajnában.
Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet a Biztonsági Tanács szerdai ülésén ukrán hadifoglyok vallomására hivatkozva kijelentette: az ukrán katonáknak parancsuk van rá, hogy lőjenek a civilekre és ne ejtsenek fogságba oroszokat. A Kijevnek nehézfegyvert szállító Egyesült Államokat és más országokat bűnrészesnek nevezte a Donyec-medence polgári lakosságának gyilkolásában.
A donyecki „népi milícia” este arról számolt be, hogy a nap folyamán az ukrán hadsereg több mint 200 tüzérségi lövedéket és aknát lőtt ki az entitás hat településére. A támadások következtében egy civil életét vesztette, hat pedig megsebesült.
Az orosz parlament alsóházában szerdán törvénytervezetet nyújtottak be, amely a nemzeti érdekek elleni külföldi katonai akciókban való orosz részvételt 12-től 20 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtaná.
Az átállás fegyveres konfliktusban hazaárulással lenne egyenlő, és ugyanekkora börtönbüntetés járna érte. Ha elfogadják, a jogszabály értelmében hét évig terjedő szabadságvesztés lesz kiszabható az Oroszország biztonsága elleni fellépésre való nyilvános felhívásért. A zsoldosok toborzása, kiképzése és finanszírozása, valamint ellenségeskedésben való felhasználása 12-től 18 évig terjedő, a zsoldosok fegyveres konfliktusban való részvétele pedig 7-től 15 évig szabadságvesztéssel lenne büntethető.
Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (jobbra) Juzbeg Kazitov (balra) és Ivan Petruk orosz katonákkal találkozik az ukrajnai háborúban megsebesült katonákat ellátó moszkvai Központi Katonai Kórházban 2022. május 25-én (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Mihail Mecel)
