Svájc és Ausztria sem maradt semleges az orosz–ukrán háborúban

Osztrák kancellár: 1945 óta nem volt olyan háború Európában, amelynek során az egyik ország megszállja a másikat.

Lviv, 2022. február 28. A háború miatt menekülõ emberek a Lengyelországba induló vonatot várják az ukrajnai Lviv vasútállomásán 2022. február 28-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/AP/Bernat Armangue Fotó: Bernat Armangue

Nem maradt semleges Svájc sem az orosz–ukrán háborúban: hétfőn a Szövetségi Tanács rendkívüli ülésén úgy döntött, elfogadja az uniós szankciókat – beleértve a Vlagyimir Putyin elnök, Szergej Lavrov külügyminiszter és Mihail Misusztyin miniszterelnök ellen hozott pénzügyi szankciókat –, továbbá bejelentették, csatlakoznak a légtérzárhoz is. Utóbbi értelmében hétfő délután három órakor lezárták a repülőtereket minden Oroszországból induló járat és minden orosz jelzéssel ellátott repülőgép számára – ez alól kivételt képeznek a humanitárius, diplomáciai vagy orvosi céllal érkező járatok. A tanács közleménye szerint felfüggesztik az orosz állampolgárok vízumkönnyítéséről szóló 2009-es megállapodást is, valamint beutazási tilalmat vezetnek be olyan személyekkel szemben, akik kapcsolatban állnak Svájccal, de közel állnak az orosz vezetéshez is. – Határozataiban a Szövetségi Tanács a semlegesség és a belpolitika szempontjait is figyelembe vette. Megerősítette, hogy Svájc kész aktívan hozzájárulni a konfliktus megoldásához – ismertette a testület a nyugat-európai ország álláspontját.

– Oroszország katonai támadása egy szuverén európai ország ellen a nemzetközi jog rendkívül súlyos megsértését jelenti

– írta Twitter-oldalára André Simonazzi, a svájci kormány szóvivője.

#Swissgovernment Russia’s ongoing military attack on a sovereign European country is an extremely serious violation of international law. The Federal Council is therefore changing Switzerland’s stance on sanctions: https://t.co/coirwbGCgu (BK)

— André Simonazzi (@BR_Sprecher) February 28, 2022

Hétvégén Ignazio Cassis elnök még arról beszélt, Svájc megőrizné semlegességét, ugyanakkor nagyon valószínűnek tartotta, hogy a beutazási korlátozások mellett az orosz vagyon befagyasztására is sor kerül. A Reuters hírügynökség a svájci nemzeti bank adataira hivatkozva arról számolt be, az oroszok 2020-ban közel 10,4 milliárd svájci frankot (11,24 milliárd dollárt) tartottak Svájcban. A hatalmas vagyon mellett az orosz oligarchiáknak nagy svájci cégekben is vannak érdekeltségeik. Ignazio Cassis továbbá felajánlotta, amennyiben Belaruszban eredménytelenül zárulna a két fél közötti tárgyalás, a svájci vezetés készen áll arra, hogy országukban fogadják a delegációkat.

Szakértők korábban arról beszéltek, Svájc nem sokáig fog tudni kitartani a semlegesség mellett, ugyanis egyre nagyobb nyomás nehezedett az országra az utóbbi időben, hogy a Nyugat oldalára álljon és szankciókat fogadjon el Moszkva ellen.

Számos sajtóorgánum a nyugat-európai ország tétlenségére hívta fel a figyelmet – például a Bild am Sonntag német lap és a Politico európai ügyekkel foglalkozó hírportál –, a Süddeutsche Zeitung német napilap pedig azt hangsúlyozta napokban, a svájci vezetés ez idáig nem rendelt el határozott intézkedéseket Oroszország ellen. A Der Spiegel német hetilap szerint Svájc meglehetősen lassú reakciói nemcsak a semleges álláspontra való törekvéssel függhetnek össze, hanem azzal is, hogy több helyi vállalat üzletel orosz olajjal és gázzal. Az ausztrál The Herald Sun hírportál szintén attól tartott, a gazdasági érdekek miatt Svájc nem fog súlyosabb szankciókat bevezetni Moszkva ellen. A lakosság ugyanakkor keményebb fellépést sürgetett: szombaton Bernben mintegy húszezren, más városokban – Genfben, Bázelben, Luzernben és Bellinzinában – pedig több ezren vonultak utcára, hogy tiltakozzanak a háború ellen és támogatásukról biztosítsák Ukrajnát. Sajtóértesülések szerint a tüntetők a kormány óvatos politikája ellen is felemelték hangjukat és egyértelműbb választ követeltek az orosz agresszióra.

Az Európai Unió és az ENSZ becslései szerint az Ukrajnából érkező menekültek száma a négymilliót is elérheti. Karin Keller-Sutter svájci igazságügyi miniszter arról biztosította az érintetteket, hogy bár nem szomszédai a posztszovjet országnak, nem hagyják cserben az ukránokat.

Svájc a háború alakulásától függően kétezer ukrán menekültet is befogadhat, továbbá a Szövetségi Migrációs Bizottság jelezte, hogy amennyiben a menekültek igazságos elosztásáról születne megállapodás az európai államok között, abban szintén részt venne az ország. A Szövetségi Tanács közleményében rámutatott, a menekülteknek ez idáig mintegy 25 tonna segélyszállítmányt küldtek nyolcmillió frank értékben, köztük gyógyszereket is.

– 1945 óta nem volt olyan háború Európában, amelynek során az egyik ország megszállja a másikat

– mutatott rá a helyzet súlyosságára Karl Nehammer osztrák kancellár is, aki úgy véli, Putyin újra létre akarja hozni a Szovjetuniót, és hiba volt az orosz elnökre kiszámítható tárgyalópartnerként tekinteni.

Tüntetők tiltakoznak az Ukrajnát ért orosz támadás ellen a bécsi Hofburg előtt 2022. február 25-én. Fotó: MTI/AP/Lisa Leutner

Az osztrák vezetés egyre inkább aggasztónak találja a kelet-európai helyzetet, és a konfliktus fokozódásától tart. Nehammer szerint Európa olyan időkbe tér vissza, amelyeket „jogosan száműztek a történelemkönyvekbe”. Pamela Rendi-Wagner, a baloldali Ausztria Szociáldemokrata Pártjának (SPÖ) elnöke úgy véli, semleges országként Ausztria aktívan járulhat hozzá az ukrajnai helyzet rendezéséhez. Nehammer szintén azt javasolta, hogy az orosz és ukrán delegációk Bécsben üljenek tárgyalóasztalhoz. Az osztrák főváros korábban a hidegháborús hatalmak közötti tárgyalásoknak adott otthont, továbbá Bécsben van az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) székhelye is.

– Egyre nagyobb a nyomás a szlovák, a magyar és a lengyel határon

– mutatott rá Nehammer, hozzátéve, támogatnia kell Ausztriának az Ukrajnával szomszédos államokat. „Európai család vagyunk és a családok kiállnak egymás mellett” – fogalmazott a kancellár.

Noha Ausztriának temérdek problémát okozott az elmúlt években a migráció, szigorúbb határellenőrzést is szorgalmazott, most hajlandóságot mutatott arra, hogy befogadja az Ukrajnából érkező menekülteket. A Wiener Zeitung osztrák napilap közölte, az önkormányzatok egyhangúlag elfogadták, segíteniük kell a menekülteken. Az osztrák belügyminisztérium kapcsolatban áll Magyarországgal, Szlovákiával, Lengyelországgal és Romániával is, hogy ellátási problémák esetén befogadják az Ukrajnából érkező menekülteket. Hétvégén egyébként Ausztriában is tüntettek az emberek, Bécsben mintegy hétezren vonultak utcára, hogy kiálljanak az ukránok mellett. Salzburgban, Inssbruckban szintén megmozdulásokra került sor. „Európának több pénzt kell költenie biztonságra” – vonta le az orosz–ukrán háború következtetéseit Nehammer, aki ugyanakkor elutasította a közös, uniós szinten létrehozott hadseregre vonatkozó javaslatot. A kancellár szerint sem Brüsszelnek, sem a NATO-nak nem szabad beavatkoznia a konfliktusba:

– Ha Európa vagy az Egyesült Államok most beavatkozik, az azt jelenti, hogy világháború van

– figyelmeztetett Nehammer. Hozzátette: a konfliktus a nukleáris konfrontációig is eljuthat, ezt viszont a béke és a diplomácia eszközével kell megakadályozni fegyverek helyett.

Borítókép: A háború miatt menekülő emberek a Lengyelországba induló vonatot várják az ukrajnai Lviv vasútállomásán 2022. február 28-án. (Fotó: MTI/AP/Bernat Armangue)