Szorosabbra fűzik a kapcsolatokat a türk országok a háború árnyékában

Az üzbég elnök meghívására személyesen vesz részt Orbán Viktor miniszterelnök a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) kilencedik csúcstalálkozóján pénteken az üzbegisztáni Szamarkandban. A szervezetnek Magyarország 2018 óta megfigyelő státusú tagja, Vasa László, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója arról beszélt lapunknak, hazánk hogyan profitál a tagságból.

2022. 11. 10. 6:40
Szamarkand, 2022. november 9. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnököt (elöl, b3) fogadja Abdullah Aripov üzbég miniszterelnök (b) a szamarkandi repülőtéren 2022. november 9-én. A kormányfő a Türk Államok Szervezetének kilencedik csúcstalálkozójára érkezett Üzbegisztánba és kétoldalú tárgyalásokat is folytat a türk államok vezetőivel. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Vasa László arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukrajnai háború a szervezetre is hatást gyakorolt, nevezetesen arra késztette a tagállamokat – elsősorban a közép-ázsiai országokat és a kaukázusi Azerbajdzsánt –, hogy szorosabbra fűzzék az együttműködést. Hangsúlyozta, a tagállamok számára is nyilvánvalóvá vált, ha félreteszik korábbi konfliktusaikat, és együttműködnek mind gazdaságilag, mind a nemzetközi politikában, akkor nemcsak a térségben, hanem nemzetközi szinten is nőhet a befolyásuk.

A türk államok hosszú távon ellensúlyozhatják Kína és Oroszország befolyását a térségben, amennyiben intenzívebben együttműködnek. Látható továbbá az is, hogy mivel Moszkva figyelme az ukrajnai háborúra összpontosul, ez kiváló lehetőséget kínál a türk államok kapcsolatainak javítására

– vélekedett a szakértő.

A Türk Államok Szervezete 2009-ben alakult meg Türk Tanács néven – amelyet egészen a tavaly, Isztambulban megtartott csúcstalálkozóig viselt – Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Törökország részvételével, majd tíz évvel később, 2019-ben csatlakozott Üzbegisztán is.

Megfigyelő státusban két ország van: hazánk 2018-ban csatlakozott a szervezethez, Türkmenisztán pedig 2021-ben. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter azonban arról beszélt szeptember végén, a mostani csúcstalálkozón megállapodás születhet Türkmenisztán teljes jogú tagságáról.

Korábban más országok is jelezték, szeretnének megfigyelőstátust kapni a szervezetben: 2020-ban Ukrajna jelentette be csatlakozási szándékát, idén év elején pedig arról számoltak be a török hírportálok, hogy a török befolyás alatt álló Észak-Ciprussal már megkezdődtek a csatlakozáshoz szükséges előkészületek. Érdekesség, hogy tavaly májusban, még a tálib hatalomátvétel előtt, az Asraf Gáni elnök vezette Afganisztán is jelezte, szeretne megfigyelőstátust kapni.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnököt (elöl, b3) fogadja Abdullah Aripov üzbég miniszterelnök (b) a szamarkandi repülőtéren 2022. november 9-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.