Törökország fenntartásai ellenére sem számítanak késedelemre Finnország és Svédország várható NATO-csatlakozásában − jelentette ki vasárnap Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az észak-atlanti szövetség külügyminiszteri tanácskozásán Berlinben.
Stoltenberg hangsúlyozta: Ankara világossá tette, hogy nem kívánja meggátolni a két észak-európai ország csatlakozását.
− Biztos vagyok abban, hogy képesek leszünk rendezni Törökország aggályait olyan módon, hogy az ne hátráltassa a csatlakozási folyamatot − mondta a NATO főtitkára. Stoltenberg kiemelte egyben azt is, hogy a lehetőségekhez képest a NATO felgyorsítaná a ratifikációs eljárást a két ország esetében, s az átmeneti időben pedig megpróbál majd biztonsági garanciákat nyújtani, ideértve a NATO-erők jelenlétének erősítését a térségben. A NATO-főtitkár nem jelölte meg pontosan, hogy melyik térségre gondol.
Stoltenberg beszélt az ukrajnai háborúról is. Szerinte Oroszország offenzívája megakadt a Donbasz térségében.
Oroszország háborúja nem Moszkva tervei szerint zajlik. Nem sikerült elfoglalniuk Kijevet. Most elvonulnak Harkiv térségéből, és a nagyszabású offenzívájuk megakadt a Donbaszban
− emelte ki. A NATO-főtitkár egyben meggyőződését fejezte ki, hogy Ukrajna képes megnyerni a háborút. − Oroszország nem tudja teljesíteni stratégiai célkitűzéseit. (…) Ukrajna kitart. A NATO pedig erősebb, mint valaha − hangoztatta.
Törökország a nap folyamán ismertette, milyen feltételekkel járulna hozzá Finnország és Svédország esetleges NATO-csatlakozásához. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a vasárnapi tanácskozáson kijelentette, hogy
Helsinkinek és Stockholmnak fel kell hagynia az Ankara által terrorszervezeteknek tekintett Kurdisztáni Munkáspárt és a Népvédelmi Egységek nevű kurd milícia támogatásával, valamint egyértelmű biztonsági garanciákat kell adniuk és fel kell oldaniuk bizonyos hadiipari termékekre vonatkozó exportkorlátozásaikat is, ha csatlakozni szeretnének a NATO-hoz.
− Feltétlenül szükség van biztonsági garanciákra. Fel kell hagyniuk a terrorszervezetek támogatásával − húzta alá Cavusoglu.
Álláspontunk a napnál is világosabb. Ez nem fenyegetés, s nem is alkuhelyzet, amelyben érdekeinket szeretnénk érvényesíteni. Populizmusról sincs szó. Egyértelműen arról van szó, hogy két lehetséges tagállam terroristákat támogat
− fogalmazott a török tárcavezető.
Cavusoglu mindemellett hangsúlyozta, hogy Törökország nem ellenzi a NATO úgynevezett „nyitott ajtók” politikáját. Kiemelte azt is, hogy svéd és finn hivatali partnereivel jó megbeszéléseket folytatott az ügyben, és javaslatokat is tettek Ankara legitim aggályainak orvoslására. Hozzátette: bizonyítékokat adott át a finn és a svéd külügyminiszternek, hogy terroristák élnek országaik területén.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter közölte, hogy beszélt Cavusogluval Ankara fenntartásairól, és meggyőződését fejezte ki, hogy a felek képesek lesznek közös nevezőre jutni.
Annalena Baerbock német külügyminiszter a tanácskozáson arról beszélt, hogy Finnország és Svédország lényegében már NATO-tagok. − Svédország és Finnország nemcsak partnereink és barátaink, hanem az európai családunk tagjai. Ezért teljes körű támogatásunkat élvezik, bármely döntést is hozzák most saját biztonságukról − mondta. Baerbock szerint Oroszország tettei felérnek a NATO-val 1997-ben kötött együttműködési megállapodás egyoldalú felmondásával.
Az orosz kormány világossá tette, hogy a NATO–Oroszország alapokmány már semmit sem jelent számára. Ebből kifolyólag el kell fogadnunk, hogy ezt az alapokmányt Oroszország és nem a NATO mondta fel egyoldalúan
− jelentette ki Baerbock, arra az egyezményre utalva, amely egyrészt a bizalomépítést, másrészt a Kelet-Európában telepíthető csapatok létszámát korlátozta mindkét oldalon.
Hírügynökségek felidézték, hogy a NATO 2014-ben függesztette fel a gyakorlati együttműködést Oroszországgal a Krím félsziget elcsatolása nyomán. Oroszország diplomatái kiutasítására válaszul 2021 októberében felfüggesztette misszióját a NATO-ban, majd bezáratta az észak-atlanti szövetség moszkvai képviseleti irodáját.
Borítókép: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart Brüsszelben 2022. március 23-án, egy nappal a védelmi szervezet tagállamainak rendkívüli csúcstalálkozója előtt (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Orosz–ukrán háború
