Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön azt üzente Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszternek, hogy „már nem 1938-at írunk”, és értésére adta, hogy Ukrajna nem mond le területeiről a békéért cserébe – számolt be a Jevropejszka Pravda hírportál.
Kissinger a davosi Világgazdasági Fórumon felszólalva szorgalmazta, hogy Ukrajna engedje át a területei egy részét Oroszországnak a háború befejezése érdekében.
Úgy tűnik, Kissinger úr naptárában nem 2022-es év, hanem 1938-as van, és úgy gondolta, hogy nem Davosban, hanem az akkori Münchenben beszél a közönséghez.
„Mellesleg 1938-ban, amikor Kissinger úr családja a náci Németországból menekült, ő 15 éves volt, és mindent tökéletesen értett. Akkor azonban nem hallották tőle, hogy alkalmazkodni kellene a nácikhoz, ahelyett, hogy menekülnének előlük vagy harcolnának ellenük” – jelentette ki Zelenszkij a hivatalos honlapján közzétett üzenetében.
Mihajlo Podoljak, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán békeküldöttség tagja közben arra reagált, hogy az Ukrajna orosz megszállás alá került területein az orosz állampolgárság felvételére próbálják rávenni az ott élőket. – Az orosz útleveleknek a megszállt területeken történő terjesztésére irányuló bármilyen kísérlet jogilag értelmetlen és kilátástalan. Az ukrán útlevél a mai világban a bátorság és a hősiesség szimbóluma, az orosz útlevél ezzel szemben a számkivetettség jele – fogalmazott a tisztségviselő. Podoljak emlékeztetett arra, hogy az ukránok „szabadon utaznak a világban vízum és határok nélkül”, így nem világos, miért van szükségük „jegyre az orosz koncentrációs táborba”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán írta alá azt a rendeletet, amelynek értelmében egyszerűsített eljárással kapnak orosz állampolgárságot Herszon és Zaporizzsja megye elfoglalt területeinek lakosai. Ugyanez vonatkozik a Donyeck és Luhanszk megye megszállás alá került területeinek lakóira is – mutatott rá az Ukrajinszka Pravda. Petro Andrjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója arról számolt be, hogy
az orosz megszállás alá került azovi-tengeri kikötővárosban az oroszok nyár végéig meghosszabbították a tanévet, hogy felkészítsék az iskolákat az orosz programra.
– A megszállók bejelentették a tanév meghosszabbítását szeptember 1-jéig. Vagyis nem lesz vakáció. A fő cél az ukrántalanítás és a felkészülés a tanévre az orosz program szerint. Egész nyáron orosz nyelvet és irodalmat, orosz történelmet és matematikát tanítanak a gyerekeknek oroszul. A megszállók kilenc iskola megnyitását tervezik, eddig azonban csak 53 tanárt találtak, vagyis iskolánként hat tanárt – írta a tisztségviselő a Telegram üzenetküldő applikáción. Hozzátette:
a könyvtárakban megsemmisítés céljából lefoglalják az általuk szélsőségesnek minősített könyveket, és ezek közé soroltak minden, Ukrajna történelméről szóló tankönyvet is.
Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy Mariupolt március 1-jén vette blokád alá az orosz hadsereg, és fokozatosan foglalta el a várost. Április végére az orosz csapatok körbezárták Mariupol utolsó védőit az Azovsztal acélipari üzem területén, május 20-án pedig bejelentették, hogy az összes ukrán katona elhagyta az Azovsztalt, azaz Mariupol teljes megszállás alá került. Valerij Zaluzsnij, a fegyveres erők főparancsnoka a Telegramon emlékeztette országa nyugati partnereit, hogy ne késlekedjenek a fegyverszállításokkal, mert ezzel most életeket mentenek Ukrajnában. Mindeközben Oleh Szinyehubov, a keleti országrészben lévő Harkiv megye kormányzója közölte, hogy az orosz erők szerdán ismét tűz alá vették a megyeszékhelyt, Harkivot, és hivatala eddig már négy halálos áldozatról és hét sérültről szerzett tudomást.
Orosz–ukrán háború
