A Nyitott Flamand Liberálisok és Demokraták (Open VLD) és a jobboldali Új Flamand Szövetség (N-VA) pártok tegnap jelentették be, hogy nem vesznek részt azon a szeptemberi utazáson, amelynek keretében a belga parlament egyes tagjai a Kongói Demokratikus Köztársaságba, Burundiba, valamint Ruandába, három egykori belga gyarmati területre utaznak. A látogatások célja Belgium gyarmattartó szerepének mélyebb megismerése, és a kétoldali kapcsolatok nehéz kérdéseivel kapcsolatos tájékozódás, valamint azok helyi politikusokkal, továbbá a tudományos élet egyes szereplőivel történő megvitatása lesz.
Jogos lehetne a kártérítés is, de nagy a politikai ellenállás
A belga parlament által 2020-ban létrehozott bizottság a tengerentúli, egykori gyarmati területek történetét és Belgium gyarmattartó múltját vizsgálja. Kongóval kapcsolatban 2021 őszén el is készült egy hatszáznyolcvanegy oldalas jelentés, amely megállapította, hogy Belgiumnak el kellene ismernie bűnösségét a gyarmatosításban, és felvetette a kártérítés kérdéskörét is. Az N-VA már akkor erősen ellenezte a kártérítés lehetőségét, és a szeptemberi úttól is emiatt zárkóznak el. – Álláspontunk szerint a látogatás [a kormánykoalíció részéről] egy szándéknyilvánítás, amely azt célozza, hogy a belga állampolgárok végül kártérítést és büntetést fizessenek a gyarmati múltért. Nem veszünk részt a látogatáson, és az afrikai közösséggel [Belgiumban] kívánunk párbeszédet folytatni – hangsúlyozta a párt egyik parlamenti képviselője a The Brussels Times lapnak.
A témában nem csak a parlamentben van széthúzás, Fülöp belga király a kongói Kinshasában tett látogatása során június elején ugyan
elismerte, hogy Belgium kihasználta az őslakosokat és erőszakos, rasszista cselekmények történtek, de formálisan továbbra sem kért elnézést.
Szakértők egy csoportja eközben azt hangoztatja, hogy Belgium kegyetlenségének máig tartó hatása van ezekben az országokban. A Navarrai Egyetem honlapján megjelent kommentár szerint Kongó és Burundi a gyarmati státus során olyan mértékű hátrányba kerültek, ami a különböző fejlettségi indexeken máig megmutatkozik, a cikk írója szerint Belgium volt az egyik leginkább kizsákmányoló gyarmattartó. Burundi jogosnak ítélhető kártérítési igényei például nem kevesebb, mint 43 milliárd amerikai dollárra (16 ezer milliárd forint, Magyarország 2020-as GDP-jének több, mint 27 százaléka) rúghatnak.
II. Lipót indulatokat szülő emlékezete
Eközben a belgiumi mindennapok konfrontációtól hangosak. A Black Lives Matter mozgalom hatásaihoz hasonlóan az 1865-től 1909-ig uralkodó (1885 és 1908 között a Kongói Szabadállam felett is uralkodó) II. Lipót király szobrát Antwerpenben felgyújtották, a nevét hirdető utcanévtáblákat Brüsszelben festékkel fújták le. Brüsszel emiatt több közterület nevének megváltoztatására kényszerült.
Az antwerpeni Közép-Afrika Múzeum 2020-ban tanulmányt készített a belga állampolgárok gyarmati múlthoz való hozzáállásáról, amelynek eredményei alapján a belgák fele gondolja úgy, hogy Kongó jól járt a kolonializációval, azonban négyből három belga szerint az országnak elnézést kellene kérnie a történtekért.
Borítókép: Roland, Juliana és Francois Lumumba, Patrice Émery Lumumba néhai kongói kormányfő gyermekei apjuk gyászszertartásán a brüsszeli Egmont-palotában 2022. június 20-án, amikor a meggyilkolt kormányfő földi maradványait visszaszolgáltatták hazájának (Fotó: MTI/EPA/Belga pool/Nicolas Maeterlinck)
