Charles Michel: Tagjelölti státust kap Ukrajna és Moldova

Az EU új lendületet adna a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozási folyamatának is.

Brüsszel, 2022. június 23. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az Európai Unió és a Nyugat-Balkán csúcsértekezletére érkezik, amelyet az EU kétnapos csúcstalálkozójának keretében tartanak Brüsszelben az esemény elsõ napján, 2022. június 23-án. MTI/EPA/Stephanie Lecocq Fotó: Stephanie Lecocq

Döntő pillanathoz érkeztünk, az Európai Tanács európai uniós tagjelölti státust fog adni Ukrajnának és Moldovának, és egyértelmű jelzést fog küldeni az európai perspektíváról Grúzia számára is – jelentette ki Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke Brüsszelben csütörtökön.

Az EU-tagállamok és a Nyugat-Balkán országainak csúcstalálkozójára érkezve Michel közölte azt is: a tanácskozás rendkívül fontos lesz abban a tekintetben, hogy az EU új lendületet adjon az érintett nyugat-balkáni országok uniós csatlakozási folyamatának. – A Nyugat-Balkán európai perspektívája az európai jövő szempontjából döntő jelentőségű, ezért az unió legfőbb hosszú távú prioritásai között szerepel – húzta alá az Európai Tanács elnöke.

– Az EU-bővítéssel kapcsolatban most várható döntések történelmi jelentőségűek, ugyanis meghatározzák az európai jövőt, a kontinens stabilitását, biztonságát és jólétét – tette hozzá. Elmondta: a tagállami vezetők mélyreható tárgyalást fognak folytatni Észak-Macedónia és Albánia uniós csatlakozási folyamatának – reményei szerint – mihamarabbi megkezdéséről. Áttekintik továbbá mindazon erőfeszítések eredményét, melyeket Bosznia-Hercegovina az intézmények jó működésének érdekében tett – mondta.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az EU és a Nyugat-Balkán csúcsértekezletére érkezik. (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő azt mondta: az „EU nincs ott, ahol lennie kellene” a Nyugat-Balkán tekintetében. Kijelentette: az EU-nak európai perspektívát kell biztosítania Albániának és a Észak-Macedóniának, ugyanakkor utóbbi ország esetében Bulgária ellenállása – mint mondta – rendkívül elkeserítő. Megfontolandónak nevezte az egyhangú uniós döntéshozatal kritériumának megváltoztatását, mert – szavai szerint – nem lehet haladni, ha egyetlen ország hónapokon keresztül blokkolja az uniós döntéseket.

Olaf Scholz német kancellár érkezésekor hangsúlyozta: a nyugat-balkáni országoknak reális lehetőséget kell biztosítani az Európai Unióhoz való csatlakozásra. Erre azért van szükség, mert sok éven át keményen dolgoztak annak érdekében, hogy teljesítsék a csatlakozási feltételeket – emelte ki. – A nyugat-balkáni emberek csaknem húsz éve várnak arra, hogy országuk az Európai Unió tagjává váljon – fogalmazott. Hozzátette: Németország e cél érdekében fog dolgozni.

 Olaf Scholz német kancellár, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Emmanuel Macron francia elnök. (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Vjosa Osmani koszovói elnök a tanácskozást megelőzően újságíróknak nyilatkozva kijelentette: Pristina egységes és egyértelmű üzenetet vár az Európai Uniótól a Nyugat-Balkán európai jövőjével kapcsolatban. Amennyiben ugyanis az EU nem él a bővítés lehetőségével, más szereplők fognak megjelenni a régióban. Hozzátette ugyanakkor: Koszovó sosem keresett más partnert, mindig is az Európai Unióhoz való csatlakozásra törekedett és együttműködésre a NATO-val. Nagyfokú igazságtalanságnak nevezte a koszovói emberekkel szemben, hogy az EU késlelteti a csatlakozási folyamatot, noha Koszovó bizonyítottan magáénak vallja az európai értékeket, és minden uniós aggályra megfelelő válaszokat adott, teljesítette a szükséges kritériumokat.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Emmanuel Macron francia elnök Vjosa Osmani-Sadriu koszovói elnököt fogadja az Európai Unió és a Nyugat-Balkán csúcsértekezletén. (Fotó: MTI/EPA//John Thys)

Az EU Oroszországgal szemben bevezetett szankcióival és Szerbiával kapcsolatban Osmani azt mondta: Belgrád soha semmiféle szándékot nem mutatott arra, hogy alkalmazza az uniós intézkedéseket. Ez nemcsak árt az ország európai integrációjának, hanem kárt okoz az egész régiónak is azzal, hogy teret enged a békét és a stabilitást veszélyeztető orosz befolyásnak – vélte. A koszovói elnök hozzátette: Pristina Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszának megadása mellett támogatja Észak-Macedónia és Albánia uniós csatlakozási folyamatának elindítását.

Alekszandar Vucsics szerb elnök és Dimitar Kovacsevszki észak-macedóniai miniszterelnök az Európai Unió és a Nyugat-Balkán csúcsértekezletén. (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Alekszandar Vucsics szerb elnök arról beszélt, kész nyílt beszélgetést folytatni az európai jövőről, továbbá reményét fejezte ki, hogy a csütörtöki tárgyalások jó eredménnyel zárulnak majd a Nyugat-Balkán számára. – Ha sikerül, jó lesz. Ha nem sikerül, akkor is hálásak leszünk az Európai Uniónak a befektetésekért és a nagyfokú támogatásokért – fogalmazott a szerb elnök, majd hozzátette, hogy a régió országai a jövőben is minden tőlük telhetőt megtesznek a jó kapcsolatok fenntartásáért.

Borítókép: Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az Európai Unió és a Nyugat-Balkán csúcsértekezletére érkezik, amelyet az EU kétnapos csúcstalálkozójának keretében tartanak Brüsszelben az esemény első napján, 2022. június 23-án (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)