Felgyorsította a migránsok honosítását a német kormány

A legtöbben Szíriából és Törökországból érkeztek azok közül, akik 2021-ben állampolgárságot kaptak. A statisztika azonban rámutat, hogy a bevándorlók számának növekedése és a bűncselekmények gyakorisága között szoros kapcsolat áll fenn – írja a V4NA.

Berlin, 2020. szeptember 20. A bevándorlást pártoló szervezetek tüntetõi a görögországi befogadótáborokban tartózkodó illegális bevándorlók Németországba engedését követelik Münchenben 2020. szeptember 20-án. A felirat a határok megnyitását sürgeti. MTI/EPA/Alexander Becher Fotó: Alexander Becher

2021-ben húsz százalékkal több külföldit honosítottak Németországban, mint az előző évben. Ez azt jelenti, hogy tavaly mintegy 131 600 külföldi kapta meg a német állampolgárságot – derül ki a szövetségi statisztikai hivatal adataiból. Ezek közül a legtöbben Szíriából érkeztek, de törököket, afgánokat és románokat is nagy számban honosított a német szövetségi kormány.

A demográfusok felidézték, hogy 2015-ben és 2016-ban rekordszámú migráns érkezett Németországba, a jelenlegi szabályok szerint pedig hat év elteltével megkaphatják a német állampolgárságot – feltéve, ha teljesítenek néhány követelményt, például ha sikerül elsajátítaniuk az alapfokú németnyelv-tudást. Emiatt 2022-ben négyszer annyi szíriai fog Németországban élni, mint 2021-ben. A lesújtó adatokat látva nagyon sokan felháborodtak a mostani és az előző kormány politikáján. Egy kommentelő a Twitteren azt írta, hogy

Nem akarjuk több olyan muszlim honosítását, akik mélységesen utálnak minket! Állítsák meg ezt a honosítási hullámot!

Egy másik pedig megjegyezte:

Németország… az ország, amelynek nincsen identitása és az ember idegennek érzi magát a saját hazájában.

Arról már a V4NA is beszámolt korábban, hogy Németországban 2015 óta folyamatosan emelkedik a migránsok által elkövetett bűncselekmények száma. Lopás, rablás, antiszemita támadás, nemi erőszak és gyilkosság is szerepel a migránsok palettáján. Néhány napja egy örmény származású fiatal férfi a járókelők közé hajtott a kocsijával Berlinben, a Breidscheidplatz közelében. A támadásban egy ember életét vesztette, és többen súlyosan megsérültek. Az incidensről felkavaró felvételek kerültek ki az internetre.

Nem sokkal ezután kiderült, hogy a 29 éves berlini német–örmény ámokfutót 2015-ben honosították Németországban, annak ellenére hogy 2013 végén és 2014-ben egyszer már pszichiátriai intézetben volt elhelyezve, ráadásul még mindig nem rendelkezik alapfokú németnyelv-tudással sem.

Akkor miért honosították ezt az embert? Hogyan kaphat valaki ilyen életrajzzal német állampolgárságot?

– tette fel a kérdést Beatrix von Storch, az Alternative für Deutschland (AfD) ellenzéki párt helyettes szóvivője, aki hozzátette, hogy a kormány most is mélyen hallgat, mint az összes bűncselekmény után, amelyeket migránsok követtek el.

Vajon hány ilyen németnyelv-tudással nem rendelkező, de jelentős bűnelkövetési potenciállal rendelkező egyén van a több mint 131 000 új »német« állampolgár között?

– tette fel a kérdést a helyettes szóvivő.

Az elmúlt években több súlyos terrortámadás is történt Németországban. A legsúlyosabb és a legtöbb halálos áldozattal járó eset 2016 decemberében történt, amikor egy Anis Amri nevű terrorista megölt egy lengyel kamionsofőrt, elrabolta a járművét, majd azzal nagy sebességgel belehajtott a berlini Breitscheidplatzon megrendezett karácsonyi vásár forgatagába, tizenkét ember életét kioltva és több mint száz embernek sérülést okozva. A tragikus eset természetesen máig ható, mély nyomot hagyott az áldozatok családjában és a társadalomban. A férfit a támadás után csak 24 órával azonosították a hatóságok, így sikerült megszöknie Németországból, végül öt nappal később olasz rendőrök lőtték le Milánó elővárosában, miután a terrorista egy rutinellenőrzés során tüzet nyitott rájuk.

Néhány hónappal a fővárosi vérengzés előtt, július 24-én a bajorországi Ansbach városában is halálos terrortámadás történt. Egy 27 éves szíriai menedékkérő öngyilkos merényletet követett el. A támadó az ansbachi zenei fesztiválon akart robbantani – ahol kétezer-ötszázan vettek részt – azonban a bejáratnál nem tudott bemenni belépőjegy nélkül, ezért ott robbantotta fel magát. Tizenkét ember megsérült, közülük hárman súlyosan.

Szintén 2016-ban történt az a terrortámadás Würzburgban, amelynek során egy 17 éves afgán férfi este negyed 10 körül egy vonaton rontott utastársaira egy baltával, szemtanúk beszámolói szerint Allah Akbar! kiáltással. A würzburgi támadás során húsz embert sebesített meg, közülük hárman súlyos sérüléseket szereztek. A vonatot Heidingsfeldnél megállították, az elkövető ekkor leszállt, megsebesített még egy embert, majd megpróbált elmenekülni. Még az előállítására kiküldött rendőröket is megtámadta, ezért lelőtték. Az eset után a nyomozók egy kézzel készített zászlót találtak a lakásán, amelyre az Iszlám Állam nevű terrorszervezet logóját varrta. A búcsúlevele alapján a támadó egy barátja afganisztáni haláláért akart bosszút állni a „hitetleneken”.

Nem ez volt az egyetlen terrortámadás Würzburgban. 2021-ben egy szomáliai férfi több embert megkéselt, fényes nappal az utcán. A migráns egyszerűen besétált egy szupermarketbe, ahol ellopott egy kést. Ezután kiment az utcára és gyilkolni kezdett. Szemtanúk szerint a terrorista a támadás közben azt kiabálta, hogy Allah Akbar! A férfi három embert megölt, legalább tizenöt megsebesített. Mint kiderült, ő is a 2015-ös nagy migrációs hullám alatt érkezett Németországba.

Egy évvel korábban Drezdában is késeléses terrortámadás történt. Szászország tartományi főváros központjában október 4-én támadtak meg két nyugatnémet turistát. Egyikük, egy 55 éves krefeldi férfi a kórházban belehalt sérüléseibe, társa, egy 53 éves kölni férfi túlélte a támadást. A támadóról kiderült, hogy többszörösen büntetett előéletű és az Iszlám Állam terrorszervezet híve. Néhány nappal a késelés előtt, szeptember 29-én szabadult a fiatalkorúak szászországi börtönéből, amely a Drezdától nagyjából ötven kilométerre fekvő Regis-Breitingenben működik.

Borítókép: A bevándorlást pártoló szervezetek tüntetői a görögországi befogadótáborokban tartózkodó illegális bevándorlók Németországba engedését követelik Münchenben 2020. szeptember 20-án (Fotó: MTI/EPA/Alexander Becher)