Harminc százalékkal nőtt az USA-ban a gépkarabélyok iránti kereslet a texasi lövöldözés óta
A huszonegy halálos áldozatot követelő texasi iskolai lövöldözés óta egyre több lőfegyvert vásárolnak az amerikaiak. A Texas államtól 2670 kilométerre fekvő Maryland állam Rockville városának fegyverszaküzletében – amely korábban 10-15 fegyvert adott el naponta – 30 százalékkal megugrott a félautomata lőfegyverek iránti kereslet a texasi uvalde-i általános iskolában elkövetett mészárlás óta. Az üzletvezető, Andrew Raymond szerint az eladások fellendülése azonban elsősorban nem, vagy nem csak a texasi tragédiának köszönhető, hanem sokkal inkább Joe Biden bejelentésének, amellyel az amerikai elnök kilátásba helyezte a fegyverek kereskedelmének szigorítását. Az eddig házi fegyverek nélkül élő amerikaiak pedig még azelőtt akarnak beszerezni lőfegyvereket – saját és családjuk biztonsága érdekében –, hogy a Biden-adminisztráció esetleges szigorító törvényeket hozna.
Idén már 250 tömeglövöldözés történt az USA-ban. A kis- és fiatalkorú amerikaiak 30 százalékának a halála pedig már egyértelműen a fegyverekhez köthető, azaz ebben a korosztályban a fegyveres támadás vált az elsődleges, leggyakoribb halálozási okká. Ennek ellenére az amerikaiak ötven százalékának továbbra is az a meggyőződése, hogy a lőfegyverrel elkövetett mészárlásokért nem az engedékeny fegyvertartási politika, hanem az egyes fegyvertulajdonosok labilis, fegyverviselésre alkalmatlan idegrendszere és személyisége áll.
Források: bfmtv.com, healthline.com
A finn elnök szerint országa nem csatlakozik a NATO-hoz Svédország nélkül
Vasárnap a NATO főtitkára Finnországba látogatott az ország NATO-csatlakozásáról tárgyalni. A kétoldalú megbeszélés után Jens Stoltenberg azt mondta, hogy a csatlakozással kapcsolatban komoly aggályokat megfogalmazó Törökországot komolyan kell venni.
Ezek legitim aggályok, terrorizmussal és fegyverexporttal kapcsolatos kérdésekről van szó
– mondta.
Stoltenberg kiemelte, hogy egyetlen NATO-tagország sem szenvedett el annyi terrortámadást, mint Törökország, amely fontos stratégiai partnere a védelmi szövetségnek. Hozzátette, tárgyalások folynak Ankarával, és igyekeznek a lehető leggyorsabban megoldani a vitás kérdéseket, valamint beszélt arról is, hogy a két hét múlva esedékes madridi NATO-csúcstalálkozó nem tekinthető határidőnek a csatlakozás tekintetében. Sauli Niinistö finn elnök a sajtótájékoztatón bejelentette, ha a svéd csatlakozást megakadályoznák, akkor önállóan Helsinki nem kíván belépni a szövetségbe.
Ankara május közepe óta ellenzi Svédország és Finnország csatlakozását, ami sokak számára okozott meglepetést, és a finn elnök is azt mondta, hogy ha ismerték volna Törökország aggályait, vártak volna a csatlakozási kérelemmel. Törökország kifogásai elsősorban Svédország ellen irányulnak, amelyet Törökország a PKK kurd terrorszervezet támogatásával vádol. A NATO-főtitkár hétfőn a svéd kormányfővel tárgyal Stockholmban.
Forrás: Svenska Dagbladet
A nem bináris útleveleket népszerűsíti az Európai Bizottság kulturális programja a Twitteren
Az Európai Unió kulturális és a médiaszektort támogató, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó költségvetési programja, a Creative Europe a Twitteren az egyes európai tagállamokban már bevezetett genderqueer útleveleket népszerűsíti és helyezi követendő példaként az európai Twitter-társadalom elé. A program hivatalos Twitter-oldala megemlíti, hogy Németország az első európai tagállam, amelyben 2013-tól már X-szel is jelölhetik útlevelükben a nemüket azok a német utazók, akik nem érzik magukat sem nőnek, sem férfinak. A bejegyzés szerint Németország példáját azóta már számos más ország is követte, bár nem derül ki, hogy pontosan mely más EU-tagállamokról van szó.
