Ukrajnának a jelenleginél jóval több, nagy kaliberű tüzérségi fegyverre van szüksége ahhoz, hogy győzhessen az orosz hadsereggel szemben − jelentette ki Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője a The Guardian című brit lapnak, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett pénteken.
Jelenleg elsősorban tüzérségi háború zajlik, és mi vesztésre állunk a tüzérség terén. Ukrajnában egy saját tüzérségi fegyverre 10-15 orosz tüzérségi rendszer jut. Nyugati partnereink pedig eddig körülbelül a tíz százalékát adták nekünk annak, amijük van
− emelte ki a hírszerzési vezető. Szavai szerint az ukrán hadsereg napi öt-hatezer tüzérségi lövedéket lő ki, és majdnem elhasználta az összes tüzérségi lőszerét. Hozzátette, hogy ma már NATO-szabvány szerinti, 155-ös kaliberű lőszereket használnak az ukrán fegyveres erők.
A tisztségviselő hangsúlyozta, hogy a Nyugatnak nagy hatótávolságú rakétarendszerekkel kell ellátnia Ukrajnát az orosz tüzérségi fegyverek messziről történő megsemmisítése érdekében. Úgy vélekedett, hogy a közeljövőben a háború túlnyomórészt tüzérségi marad, és az orosz rakétatámadások száma nem fogja meghaladni a jelenlegi szintet, azaz a napi 10-14 kilövést.
Megjegyezte, hogy az orosz hadsereg az utóbbi időben sokkal kevesebb rakétacsapást hajt végre, és régi, 1970-es évekbeli, szovjet H–22-es rakétákat használ. Ez szerinte azt jelzi, hogy Oroszországban kezdenek fogyni a tartalékok.
Számításai szerint a megszállók rakétakészletük mintegy hatvan százalékát már elhasználták. Oroszország pedig a szankciók miatt nem tud gyorsan újakat gyártani − tette hozzá.
Szkibickij azt is elmondta, hogy Oroszország jelenleg nagy hatótávolságú bombázókat használ ukrajnai célpontok elleni támadásokra, amelyek az ország bármely pontját elérhetik anélkül, hogy elhagynák az orosz légteret.
Ami a három frontvonalat illeti, az orosz erők többsége jelenleg a Donyec-medencében tartózkodik, és a donyecki és a luhanszki régiók teljes elfoglalására törekszik egészen azok közigazgatási határáig. Északkelet-Ukrajnában és Harkiv térségében az orosz erők Szkibickij szerint a védekezésre összpontosították erőfeszítéseiket az ukrán védők sikeres ellentámadása után. Ugyanakkor Zaporizzsja és Herszon megyékben, amelyeket Oroszország szinte teljesen megszállt, az orosz csapatok tovább nyomulnak előre, és kettős, esetenként háromszoros védelmi vonalakat építenek ki. Szerinte most már nehezebb visszaszerezni ezeket a területeket, ezért is van szüksége Ukrajnának nyugati fegyverekre.
Hangsúlyozta: ha az oroszok sikerrel járnak a Donyec-medencében, akkor ezeket a területeket új offenzívára használhatják fel Odessza, Zapororizzsja és a Dnyipro ellen, mert Putyin célja „egész Ukrajna és még annál is több”.
Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról számolt be, hogy az orosz erők továbbra is rakéta-sorozatvetőkkel és más tüzérségi fegyverekkel lőtték a megyeszékhelyt és más településeket a régióban. Az elmúlt napban két polgári lakos vesztette életét, és 15-en sebesültek meg. Az ágyúzások következtében házak, raktárak, infrastrukturális létesítmények károsodtak, és erdők gyulladtak ki.
Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó arra kérte Szlovjanszk és Bahmut városok lakóit, hogy mielőbb távozzanak, és ne várják meg, amíg a harcok elérik otthonukat. Egyúttal cáfolta azt a közösségi oldalakon terjedő információt, amely szerint a harci cselekmények fokozódása esetén betiltanák az evakuációt Szlovjanszkból és Bahmutból.
Ez hazugság. Mindenkit kimenekítünk, még az ellenséges tűz alatt is
− szögezte le a Telegramon.
A kijevi vezérkar arról számolt be, hogy az ukrán fegyveres erőkkel Harkiv megyében vívott harcok során elszenvedett veszteségek miatt az orosz 1-es hadtest gépesített alakulatának minden tagja megtagadta a harcot.
Az Ukrajinszka Pravda szemlézte a főként oknyomozással foglalkozó, Lettországban bejegyzett Vazsnije Isztorii orosz internetes kiadványt, amely azt írta, hogy az év első négy hónapjában Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalához 1,2 millió panasz érkezett a védelmi minisztérium ellen, ebből csaknem 42 ezer az Ukrajna elleni háborúban eltűnt hozzátartozók miatt.
2022-ben minden negyedik panasz, amelyet az elnöki hivatalhoz intéztek, a háborúhoz kapcsolódott: több panasz érkezett a védelmi minisztériumra, mint az elmúlt hat évben összesen
− idézett az ukrán hírportál az orosz kiadványból, amely hozzáfűzte: az elnökhöz intézett panasz lett az egyetlen módja annak, hogy megtudjanak valamit az eltűnt katonákról, és kifejezzék elégedetlenségüket a háborúval kapcsolatban, az orosz törvények szerint ugyanis tilos az államfőhöz panasszal forduló állampolgárok üldöztetése.
Borítókép: Ukrán katonák M777 ágyúval lövik az orosz erőket a kelet-ukrajnai Donyecki területen 2022. június 6-án (Fotó: MTI/EPA)
Orosz–ukrán háború
