Minél nagyobb hatótávolságú fegyvert szállítanak a nyugati országok Ukrajnának, annál távolabb fogja Oroszország tolni a területétől a fenyegetés vonalát – jelentett ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői moszkvai sajtótájékoztatóján. Helytelennek és leegyszerűsítőnek nevezte azt az állítást, amely szerint „ha nem lenne különleges művelet, nem lennének fegyverszállítások”. Emlékeztetett rá, hogy más NATO-országokkal együtt az Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyvereket szállító Nagy-Britannia és Egyesült Államok is aláírta 1999-ben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) azt az elvet, hogy senki sem fogja a biztonságát mások biztonságának rovására erősíteni, de ennek ellenére a szövetséget öt körben bővítették az orosz határok felé. Lavrov közölte:
jelenleg nem szerepel a tervek között, hogy Oroszország és NATO-tagállamok vezetői személyesen találkozzanak egymással.
A tárcavezető elmondta, hogy Moszkva a vele szemben barátságtalan országokkal is fenntartja a kapcsolatokat. Mint mondta, ha ennek a „démonizálásnak” vége lesz, és amikor Európa észhez tér, Oroszország nem fogja ráerőltetni magát a Nyugatra, hogy helyreállítsa a kapcsolatokat, de kész lesz megfontolni és mérlegelni a partnerek olyan ajánlatait, amelyek nem ellentétesek az érdekeivel. Elvetette azt a lehetőséget, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa napirendre tűzze az ukrán gabona ukrán kikötőkből való elszállításának kérdését. Azt mondta, a probléma megoldásához csak arra lenne szükség, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek „megparancsolják” a kikötők aknamentesítését. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország naponta nyit humanitárius folyosót az Azovi- és a Fekete-tengeren, hogy biztosítsa a hajók kifutását a kikötőkből a nyílt tengerre.
A küszöbön álló ankarai látogatásáról szólva kifejezte reményét, hogy Oroszország és Törökország kidolgozhatja az ukrán gabona exportjának lehetőségeit. Mind Moszkvát, mind Ankarát érdekeltnek nevezte az élelmiszerválság megoldásában.
A finn és a svéd NATO-csatlakozásról szólva azt mondta, hogy a lépés politikai értelemben nem javít a helyzeten. Ebben az ügyben Oroszországot csak az érinti, hogy ennek a két országnak a belépése jelent-e közvetlen fizikai, anyagi fenyegetést a számára. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnököt idézve azt hangsúlyozta újságíróknak, hogy Oroszország soha nem jelentett és nem jelent fenyegetést Finnországra vagy Svédországra nézve, és fordítva sem. Így kommentálta Antti Pelttari finn rendőrfőnök nyilatkozatát, aki szerint Helsinki meglepődött azon, hogy Moszkva nem próbál nyomást gyakorolni Finnországra annak NATO-csatlakozása ügyében.
Borítókép: Ukrán katonák egy felderítő küldetés közben az ukrán hadsereg által visszafoglalt települések egyikén, a kelet-ukrajnai Harkiv közelében 2022. május 14-én (Fotó: MTI/AP/Bernat Armangue)
