Prioritás számunkra a csatlakozási fejezetek megnyitása Észak-Macedóniával és Albániával, a Nyugat-Balkánnak és az EU-nak kölcsönösen szüksége van egymásra − jelentette ki szerdán Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az Európai Parlament plenáris ülésén.
Michel az uniós tagállamok vezetői június 23–24-én tartott csúcstalálkozójának eredményeit összegezve elmondta: a nyugat-balkáni országok közötti kétoldalú és regionális viták megoldásában is sürgős előrelépésre van szükség. Koszovó és Szerbia kapcsolatait minél előbb normalizálni kell, ebben pedig a Belgrád–Pristina párbeszéd kulcsfontosságú szerepet tölt be.
Az elnök hangsúlyozta: az EU kész Bosznia-Hercegovinának tagjelölti státust biztosítani, amennyiben teljesítik az Európai Bizottság által előírt feltételeket.
Charles Michel szerint az uniós tagállami vezetők legutóbbi csúcstalálkozója újjáélesztette az uniós bővítési folyamatot. Rámutatott, hogy az Emmanuel Macron francia elnök által májusban az EP-ben bemutatott, az európai politikai közösségről szóló koncepció fontos lehet az uniós bővítéspolitika számára. Úgy vélte továbbá, hogy ilyen rugalmas politikai platform létrehozása kedvezne azoknak az EU-n kívüli európai országoknak, amelyek ugyanazon politikai érdekeket követik, és szeretnének szorosabban együttműködni az unióval.
Egy ilyen platform keretében olyan fontos kérdéseket lehetne megvitatni, mint a biztonság, az energia, az infrastruktúra vagy az egészségügyi vészhelyzetek
− hangsúlyozta Michel.
Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában szimbolikus lépésnek nevezte, hogy a tagállami vezetők az uniós csúcson tagjelölti státust biztosítottak Ukrajnának és Moldovának. Mindazonáltal hozzátette, hogy a döntések csalódást okoztak a Nyugat-Balkán országainak, mivel a tagjelöltséget azonos értékek és feltételek mellett kell mérlegelni, így Bosznia-Hercegovinának és Grúziának is meg kellett volna adni a tagjelölti státust.
Gál Kinga rámutatott: Szerbiával és Montenegróval nem haladnak előre a csatlakozási tárgyalások, Albániával és Észak-Macedóniával pedig még mindig nem kezdődtek el, továbbá Koszovó vízumliberalizációja sem haladt előre.
A mostani geopolitikai helyzetben az EU elsődleges érdeke a Nyugat-Balkán stabilitása és biztonsága. Különösen most, amikor erősödik az illegális migránsok nyomása a nyugat-balkáni migrációs útvonalon, akik akár erőszakkal is nekimennek a rendfenntartóknak
− hívta fel a figyelmet, hozzátéve hogy az élelmiszerhiány még tovább fokozza majd a migrációs nyomást. Mint hangsúlyozta, az EU-nak sürgősen konkrét, pozitív döntéseket kell meghozni a Nyugat-Balkán tekintetében, ha nem akarja átengedni a régiót harmadik országok befolyásának.
Bocskor Andrea fideszes uniós parlamenti képviselő felszólalásában üdvözölte, hogy az uniós csúcson a bővítési folyamat végre elmozdult a holtpontról. Szerinte a tagjelölti státus biztosítása Ukrajna és Moldova számára fontos és jelképes politikai üzenet, amelynek remélhetőleg szerepe lesz a béke és a biztonság előmozdításában. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a csatlakozási folyamat egyforma feltételek alapján történik: Ukrajnával szemben az egyik pedig az, hogy Kijev garantálja a nemzeti kisebbségek számára a kisebbségi jogokat, egyebek között a nyelvhasználathoz való jogot.
A kárpátaljai magyarok mindig is lojális állampolgárai voltak Ukrajnának, támogatták az integrációt, ezért bízom benne, hogy a tagjelöltség előmozdítja a kárpátaljai magyarok jogérvényesítését is
− jelentette ki Bocskor Andrea.
Borítókép: Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az Európai Unió és a Nyugat-Balkán csúcsértekezletére érkezik, amelyet az EU kétnapos csúcstalálkozójának keretében tartanak Brüsszelben az esemény első napján, 2022. június 23-án (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
