Irán harci drónokat szállíthat Oroszországnak

A jövő héten az iráni fővárosba, Teheránba utazik Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Mártonffy Attila
2022. 07. 12. 14:46
SOJGU, Szergej; PUTYIN, Vlagyimir
Moszkva, 2022. július 4. Vlagyimir Putyin orosz elnök (b) és Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter tanácskozik a moszkvai Kremlben 2022. július 4-én. MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/pool/Mihail Klimentyev Fotó: Mihail Klimentyev
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az amerikai hírszerzés napokban feloldott titkosszolgálati információi szerint Irán várhatóan több száz, fegyverrel is felszerelhető, pilóta nélküli légi járművet (UAV) szállít Oroszországnak az ukrajnai háborúban való használatra – írja a CNN amerikai hírtelevízió online portálja és a The Guardian brit napilap honlapja. Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója úgy tudja, 

Teherán rövidesen megkezdheti az orosz haderő kiképzését a drónok üzemeltetésére.

Ugyanakkor nem volt biztos benne, hogy Irán korábban szállított-e már drónokat Oroszországnak. Sullivan hozzátette: az Egyesült Államokhoz eljuttatott információk alátámasztják azokat a nézeteket, hogy Oroszország Ukrajnában végrehajtott heves bombázásai – amelyek az elmúlt hetekben az ország keleti része megszállásának megszilárdítását eredményezték – orosz részről nem kevés áldozatot követeltek emberben és eszközökben egyaránt, így a bevethető harci drónok száma is megcsappant.

A mi szempontunkból továbbra is megteszünk a részünkről mindent Ukrajna hatékony védelmének fenntartásában, és segítünk az ukránoknak megmutatni, hogy az orosz erőfeszítések Ukrajna térképről való letörlésére nem járhatnak sikerrel

 – mondta Sullivan. A nemzetbiztonsági tanácsadó továbbá megjegyezte: iráni drónokat a jemeni húszi lázadók is használtak Szaúd-Arábia megtámadására.

A drónok eddig egyébként döntő szerepet játszottak az ukrajnai háború mindkét oldalán,

a rakéták távoli kilövésétől kezdve a kis bombák célpontokra való ledobásán át a tüzérségi és szárazföldi csapatok felderítéséig. Az ukrán erők török Bayraktar UAV-okat használnak az orosz parancsnoki állomások, tankok és föld-levegő rakétarendszerek megsemmisítésére, az oroszok pedig hazai gyártású Orlan–10-eseket vetett be felderítésre és elektronikus hadviselésre. Ám a háború közel öt hónapja alatt mindkét oldalon csökkent a drónok száma megsemmisülésük miatt.

Joe Biden amerikai elnökre egyre nagyobb nyomás nehezedik a közel-keleti szövetségesei részéről, hogy életképes tervet dolgozzanak ki Irán megszorítására,

miután az USA által felmondott 2015-ös nukleáris megállapodás újjáélesztésének reményei elhalványultak a múlt hónapban a katari dohában folytatott tárgyalások elakadása következtében. Ukrajna szövetségesei, köztük Litvánia és Lengyelország közösségi finanszírozási kampányba kezdtek új Bayraktar drónok vásárlására az ukrán hadsereg számára, az Egyesült Államok pedig kis méretű, Switchblades nevű kamikaze drónokat adott Ukrajnának. Washington azt is mérlegeli, hogy biztosítson-e nagyobb, Hellfire rakétákkal felfegyverezhető drónokat is.

Oroszország korábban Kínához fordult, hogy támogassa ukrajnai háborúját. Május végéig az Egyesült Államok azonban nem látott bizonyítékot arra, hogy Kína katonai vagy gazdasági támogatást nyújtott volna Oroszországnak az invázióhoz

 – mondta Sullivan akkor újságíróknak. Irán viszont az elmúlt hónapokban szorosabb kapcsolatokra törekedett Oroszországgal. Januárban Ebrahim Raiszi iráni elnök meglátogatta Vlagyimir Putyin orosz elnököt Moszkvában, és közölte: most van itt az ideje, hogy Oroszország és Irán közösen szembeszálljon az amerikai erőkkel. A közeledés jelének tekinthető az is, hogy a jövő héten az iráni fővárosba, Teheránba utazik Vlagyimir Putyin, ahol többek között Ebrahim Raiszival és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel találkozik – erről Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő beszélt kedden.

Az Egyesült Államok egyébként azután fedte fel nyilvánosan Irán terveit, hogy Izrael és Szaúd-Arábia segített felfegyverezni Oroszországot, s mindkét állam ellenállt annak a globális erőfeszítésnek, hogy megbüntesse Oroszországot az ukrajnai invázió miatt.

 

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kremlben 2022. július 4-én (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/pool/Mihail Klimentyev)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.