Lapozó: Francia és belga óriásvállalatokat vádolnak Oroszország támogatásával

Sorozatos templomrongálások a svéd szigeten · Marokkó fokozza a repülőterek és a légi utasok ellenőrzését · Az illegális migránsok hatodát tudják csak kitoloncolni Dániából · Francia és belga óriásvállalatokat vádolnak Oroszország támogatásával. Nemzetközi lapszemle a Mediaworks–Hírcentrum külföldi tudósítóitól.

Sorozatos templomrongálások a svéd szigeten

Hétfőtől mintegy 25 templomot tart zárva a svéd evangélikus egyház Gotland szigetén, mivel ismeretlen tettesek több keresztény szakrális épületet is megrongáltak. Legutóbb valaki poroltóval fújta össze a berendezést a broi templomban. A károk helyreállítása várhatóan hosszabb időt vesz igénybe, mivel a középkori épület felújítása fokozott gondosságot igényel. Korábban valaki felgyújtotta a lärboit templomot, a tingstäde és lummelundai templomokat pedig több ízben is megrongálták. Csak ebben az évben harminc vandál esetet jelentettek a rendőrségnek, és már egy biztonsági céget is felbéreltek az épületek őrzésére.

Forrás: Samnytt

Marokkó fokozza a repülőterek és a légi utasok ellenőrzését

Marokkó tovább erősíti repülőtereinek, valamint a légi járatok utasainak ellenőrzését a terrorizmus és a határokon átívelő szervezett bűnözés felszámolásáért. A fokozott kontroll biztosítására a marokkói kormány egy olyan nemzeti hivatalt hoz létre, amelynek feladata az utasokkal és a légi járatokkal kapcsolatos adatok feldolgozása, a légi fuvarozók és a repülőterek üzemeltetői által szolgáltatott információk elemzése, megosztása és megőrzése lesz. A légitársaságok ezentúl kötelesek lesznek elküldeni a marokkói hatóságoknak az utasok adatait tartalmazó API/PNR-adatokat, a kötelezettség minden belföldi és nemzetközi járatra vonatkozik majd. Az új hivatal a nemzetbiztonsági főigazgatóság égisze alatt, a főigazgató által kinevezett vezető irányításával végzi majd a munkáját. Az intézkedést az az új kormányrendelet teszi lehetővé, amelyet Abdelouafi Laftit belügyminiszter júliusban terjesztett elő a marokkói parlamentben a polgári légiközlekedésről szóló törvénynek a terrorizmussal és a szervezett bűnözéssel foglalkozó passzusának a részeként.

Forrás: bladi.net, bladi.net

Az illegális migránsok hatodát tudják csak kitoloncolni Dániából

A dán miniszterelnök arról beszélt kedden, hogy kormánya kézben tartja a menekültügyi helyzetet. A szociáldemokrata Mette Frederiksen hangsúlyozta, hogy a 2019-es kormányra kerülése óta nagyon kevés menedékkérőt engedtek be, mindössze 5029-et. A kormányfő arról nem beszélt – világított rá

a Den Korte Avis internetes portál –, hogy a Bevándorlási és Integrációs Minisztérium alá tartozó Bevándorlási Hivatal alacsony hatékonysággal tudja csak kitoloncolni az elutasított menedékkérőket. Tavaly összesen 1596 határozatot hoztak az ügyben, de csak 256-ot sikerült végrehajtani annak ellenére, hogy 2020-ban az akkori bevándorlási és integrációs miniszter létrehozta a visszatérési ügynökséget, hogy felgyorsítsák a kitoloncolásokat. Jelenleg is mintegy 1500 olyan migráns él Dániában, akiknek el kellene hagynia az országot. A legnagyobb csoport iráni, a második legnépesebb szíriai, őket afgánok, szomáliaiak és marokkóiak követik. Közöttük 128 olyan személy van, akiket terrorcselekménnyel kapcsolatban ítéltek el.

Forrás: Den Korte Avis

Francia és belga óriásvállalatokat vádolnak Oroszország támogatásával

A Global Witness civilszervezet és a francia napilap, a Le Monde azzal vádolják a francia olaj- és gázipari óriást, a TotalEnergiest, hogy üzemanyagot biztosít az orosz légi közlekedéshez. A francia energiavállalat egyik orosz partnere ugyanis részt vesz az orosz légitámaszpontokra küldött kerozin gyártásában, állítja a Global Witness és a Le Monde saját vizsgálatára hivatkozva. A francia energiaóriás azonban tagadja a vádakat, és hangsúlyozza, hogy nincs rálátása orosz partnerei tevékenységére. A TotalEnergies egyébként az elsők között, már márciusban bejelentette, hogy leállítja az orosz kőolajtermékek importját. Ezek azonban a cég oroszországi érdekeltségeinek csak elenyésző hányadát jelentették, illetve a vállalat azonnal új kőolajipari beszállítókkal kötött megállapodást. A TotalEnergies számára valójában az orosz földgáz-érdekeltség elvesztése jelentené a nagy érvágást. A vállalat ugyanis korábban 40 milliárd euróért vásárolt 20, illetve 10 százalékos részesedést két orosz gázmezőben: a Jamal-félszigeten és az Arctic 2 LNG-projektet ellátó Gidai-félszigeten. A csoport hivatalos álláspontja szerint a földgáz-érdekeltségek megtartása a legjobb módja a nemzetközi szankciók érvényesítésének, mert a TotalEnergies tulajdonrésze különben a Kremlhez kötődő oligarchák kezébe kerülne.

Belgiumban eközben a világ legnagyobb sörgyártó cége, a belga AB InBev került a bírálatok kereszttüzébe. A vállalat ugyanis Oroszországba helyezte át egyik legnépszerűbb terméke, a Leffe gyártását.

A Leffét 1966 óta kizárólag a belgiumi Leuven városában állították elő, ezért a hét oroszországi sörgyár bevonása a termelésbe – háború és a gazdasági szankciók fényében – hatalmas felháborodást keltett Belgiumban és Ukrajnában is. A vállalat ráadásul áprilisban már felfüggesztette oroszországi termelését, sőt a legnépszerűbb ukrán sör, a portfóliójába tartozó Chernigivske gyártását nagy médiahírveréssel Ukrajnából Belgiumba helyezte át. A Chernigivske eladásból befolyó összegeket pedig az Ukrajnát támogató humanitárius célokra ajánlotta fel ugyancsak nagy médianyilvánosság előtt. Katerina Juscsenko, volt ukrán first lady a Twitteren fejtette ki véleményét: „AB inBev, nem túl elegáns lépés a népirtást támogatni. A nyugat-európaiak szeretnek kioktatni és elítélni másokat korrupció miatt, miközben ők maguk a vagyont választják a morál helyett” – írta, majd felszólította a Twitter közösségét, hogy bojkottálják a Leffét. A botrány kirobbanásakor az AB InBev közleményt adott ki, amelyben arról tájékoztatta bírálóit, hogy a Leffe oroszországi gyártásáról a döntést az AB InBev-Efes hozta meg, azaz a vállalat belga–török kézben lévő leányvállalata, amelyben az anyacégnek csak kisebbségi tulajdonrésze van, ezért nem rendelkezik vétójoggal.

Az AB InBev azt is közölte, hogy az ukrán háború kirobbanása óta tárgyalásokat folytat a vegyesvállalatban lévő részvényeinek az eladásáról. A sörök egyébként nem szerepelnek az európai gazdasági szankciók listáján. Gyártásuk és forgalmazásuk nem tilos, amennyiben ez a tevékenység nem kapcsolódik szankcionált orosz személyekhez, vagy nem sérti a szállításra és pénzügyi területre vonatkozó korlátozásokat.

Forrás: francetvinfo.fr, lalibre.be

Borítókép: üveges Leffe sör (Fotó: Unsplash)