Ankara nem zárja ki a támadás lehetőségét Görögország ellen

– Nem lesz háború, ugyanakkor erődemonstráció annál inkább, mert jövő nyáron választások lesznek mindkét országban – nyilatkozta lapunknak Törökország és Görögország szembenállásáról Egeresi Zoltán, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos munkatársa. Az évtizedek óta fennálló konfliktus legújabb fejezeteként Ankara kilátásba helyezte egy támadás lehetőségét is Görögország ellen.

2022. 09. 06. 7:00
ERDOGAN, Recep Tayyip
Brüsszel, 2022. március 24. Recep Tayyip Erdogan török elnök nyilatkozik a sajtó képviselõinek a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítõ csoport, a G7 vezetõinek a csúcstalálkozója után Brüsszelben 2022. március 24-én. MTI/EPA/Stephanie Lecocq Fotó: Stephanie Lecocq
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy esetleges támadással fenyegette meg a napokban Törökország Görögországot, amiért szomszédja állítólag a demilitarizált égei-tengeri szigetek felfegyverzésébe kezdett. Ankara indoklása szerint ezek a területek az 1923-as lausanne-i és az 1947-es párizsi békeszerződések értelmében éppen azzal a feltétellel kerültek Görögországhoz, hogy Athén nem fog semmilyen katonai tevékenységet folytatni rajtuk.

Ha eljön az ideje, megtesszük, amit kell. Ahogyan mondani szoktuk: lehet, hogy egy éjszaka hirtelen megjelenünk

– közölte Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki szerint Görögország megszállta az égei-tengeri szigeteket.

A szíriai és iraki kurdok ellen pedig Ankara már többször beváltotta ígéretét, miszerint az éjszaka leple alatt fognak támadni.

– Azt mondanánk Görögországnak: ne felejtse el Izmirt – folytatta Erdogan arra utalva, hogy 1922-ben a török erők vereséget mértek a görög csapatokra a nyugat-törökországi városban. – Nézzék csak meg a történelmet. Ha Athén most tovább megy, komoly árat fizet – tette hozzá a 68 éves államfő. Athén sem késlekedett a válasszal, a görög külügyminisztérium úgy reagált: tájékoztatni fogják szövetségeseiket és partnereiket a provokatív állításokról, hogy mindenki számára világos legyen, ki robbantja fel a dinamitot.

Mindét ország NATO-szövetséges, ez alapvetően korlátozza, hogy kialakuljon egy valós fegyveres konfliktus, háború a két ország között

– magyarázta Egeresi Zoltán. A Törökország-szakértő elmondta: a két állam ugyanannak a szövetségi rendszernek a tagja, és az Egyesült Államok, valamint más szövetségesek sem néznék jó szemmel a konfliktus ilyen szintű eszkalációját.

– Ugyanakkor amit most hallottunk, az mindkét részről a mindennapos párbeszéd, nyilatkozatháború része marad. A törökök – és a görögök ugyanúgy – hol ezt, hol azt fogják nehezményezni. A narratíva, hogy a másik fél megszegi a nemzetközi szerződéseket, ugyanúgy megjelenik majd a helyi sajtóban, és beszivárog hozzánk is – fejtette ki Egeresi Zoltán.

Nem lesz háború, ugyanakkor erődemonstráció annál inkább, mert jövő nyáron választások lesznek mindkét országban. Úgyhogy mindkét fél vezetése arra fogja használni ezt a feszültséget, hogy a belpolitikai napirendet ezzel a külpolitikai témával dominálja, a belső problémákról pedig elterelje a figyelmet

 – emelte ki a szakértő, hozzátéve, a nemzeti érzelmű szavazók könnyen mozgósíthatók.

A történelem során a szomszédos országok több háborút is vívtak egymás ellen, kapcsolatukat pedig máig számos konfliktus mérgezi.

Ezek közé tartozik a légtérsértésekről, a tengeri határokról, az etnikailag megosztott Ciprusról, a Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett hatalmas földgázmezők kiaknázásáról, illetve az illegális migrációról szóló vita is. Egeresi Zoltán arról is beszélt, a felek többször is igyekeztek rendezni a nézeteltéréseiket, ám a próbálkozásaik sosem voltak igazán őszinték. A török elnök és Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő legutóbb márciusban ült tárgyalóasztalhoz, a békülési kísérlet azonban ez alkalommal is zátonyra futott. Recep Tayyip Erdogan májusban közölte, nem hajlandó többet beszélni a görög miniszterelnökkel, aki washingtoni látogatásakor arra kérte az Egyesült Államokat, hogy – tekintettel a feszült állapotokra – ne adjon el F–16-os vadászbombázókat Törökországnak.

Borítókép: Recep Tayyip Erdogan török elnök nyilatkozik a sajtó képviselőinek Brüsszelben 2022. március 24-én (Fotó: MTI/EPA/ Stephanie Lecocq)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.