Egy esetleges támadással fenyegette meg a napokban Törökország Görögországot, amiért szomszédja állítólag a demilitarizált égei-tengeri szigetek felfegyverzésébe kezdett. Ankara indoklása szerint ezek a területek az 1923-as lausanne-i és az 1947-es párizsi békeszerződések értelmében éppen azzal a feltétellel kerültek Görögországhoz, hogy Athén nem fog semmilyen katonai tevékenységet folytatni rajtuk.
Ha eljön az ideje, megtesszük, amit kell. Ahogyan mondani szoktuk: lehet, hogy egy éjszaka hirtelen megjelenünk
– közölte Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki szerint Görögország megszállta az égei-tengeri szigeteket.
A szíriai és iraki kurdok ellen pedig Ankara már többször beváltotta ígéretét, miszerint az éjszaka leple alatt fognak támadni.
– Azt mondanánk Görögországnak: ne felejtse el Izmirt – folytatta Erdogan arra utalva, hogy 1922-ben a török erők vereséget mértek a görög csapatokra a nyugat-törökországi városban. – Nézzék csak meg a történelmet. Ha Athén most tovább megy, komoly árat fizet – tette hozzá a 68 éves államfő. Athén sem késlekedett a válasszal, a görög külügyminisztérium úgy reagált: tájékoztatni fogják szövetségeseiket és partnereiket a provokatív állításokról, hogy mindenki számára világos legyen, ki robbantja fel a dinamitot.
Mindét ország NATO-szövetséges, ez alapvetően korlátozza, hogy kialakuljon egy valós fegyveres konfliktus, háború a két ország között
– magyarázta Egeresi Zoltán. A Törökország-szakértő elmondta: a két állam ugyanannak a szövetségi rendszernek a tagja, és az Egyesült Államok, valamint más szövetségesek sem néznék jó szemmel a konfliktus ilyen szintű eszkalációját.
– Ugyanakkor amit most hallottunk, az mindkét részről a mindennapos párbeszéd, nyilatkozatháború része marad. A törökök – és a görögök ugyanúgy – hol ezt, hol azt fogják nehezményezni. A narratíva, hogy a másik fél megszegi a nemzetközi szerződéseket, ugyanúgy megjelenik majd a helyi sajtóban, és beszivárog hozzánk is – fejtette ki Egeresi Zoltán.
Nem lesz háború, ugyanakkor erődemonstráció annál inkább, mert jövő nyáron választások lesznek mindkét országban. Úgyhogy mindkét fél vezetése arra fogja használni ezt a feszültséget, hogy a belpolitikai napirendet ezzel a külpolitikai témával dominálja, a belső problémákról pedig elterelje a figyelmet
– emelte ki a szakértő, hozzátéve, a nemzeti érzelmű szavazók könnyen mozgósíthatók.
A történelem során a szomszédos országok több háborút is vívtak egymás ellen, kapcsolatukat pedig máig számos konfliktus mérgezi.
Ezek közé tartozik a légtérsértésekről, a tengeri határokról, az etnikailag megosztott Ciprusról, a Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett hatalmas földgázmezők kiaknázásáról, illetve az illegális migrációról szóló vita is. Egeresi Zoltán arról is beszélt, a felek többször is igyekeztek rendezni a nézeteltéréseiket, ám a próbálkozásaik sosem voltak igazán őszinték. A török elnök és Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő legutóbb márciusban ült tárgyalóasztalhoz, a békülési kísérlet azonban ez alkalommal is zátonyra futott. Recep Tayyip Erdogan májusban közölte, nem hajlandó többet beszélni a görög miniszterelnökkel, aki washingtoni látogatásakor arra kérte az Egyesült Államokat, hogy – tekintettel a feszült állapotokra – ne adjon el F–16-os vadászbombázókat Törökországnak.
