Egy külföldi ország katonai védelméről és nukleáris képességeinek taglalásáról szóló iratokat is talált a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) Donald Trump floridai birtokán az augusztus elején végzett házkutatás során – értesült a Washington Post. A liberális amerikai lap szerint a dokumentumok egy részében olyan szintű titkosítással rendelkező iratokról van szó, amelyekről csak az akkori amerikai elnök, vagyis Trump, illetve legfeljebb néhány tucatnyi kormánytisztviselő tudhatott. Hogy melyik külföldi ország nukleáris képességeiről van szó a dokumentumban, azt nem tették közzé, a lap ugyanakkor megjegyzi: egy jogszabály szerint az elnökség alatt a Fehér Házban keletkező iratok a köztulajdon részét képezik, ezért azokat az elnöki ciklus végén át kell adni a Nemzeti Levéltárnak (NARA).
Az – részben épp a dokumentumok titkosított jellege miatt – továbbra is kérdéses, hogy milyen jogi és persze politikai következményekkel járhat mindez a volt elnökre nézve:
bár a Republikánus Párt prominens alakjai beálltak Trump mögé, és boszorkányüldözésnek minősítették az FBI által végzett házkutatást, a november 8-án esedékes félidős választások közeledtével az ügy egyre nagyobb terhet jelent – nemcsak a konzervatívok, de az amerikai igazságszolgáltatás számára is.
A The New York Times a minap arról írt, hogy már az igazságügyi minisztérium vezető tisztviselői is mérlegelik, hogy ideiglenesen „lassítsák-e” a munkát a volt elnökkel kapcsolatos bűnügyi nyomozásokban (az FBI által lefoglalt iratok miatt indított nyomozás mellett ugyanis a Capitolium 2021. január 6-án bekövetkezett ostroma kapcsán is folyik egy kiterjedt vizsgálat a volt elnökkel szemben).
A liberális napilap szerint az amerikai igazságügyben van egyfajta íratlan szabály, amely tiltja az olyan nyílt akciókat, amelyek közvetlenül befolyásolhatják egy adott választás kimenetelét.
Az úgynevezett hatvannapos szabály értelmében a minisztérium hagyományosan igyekszik elkerülni, hogy a választások előtt olyan lépéseket tegyen, amelyek befolyásolhatják az emberek szavazatát, óvakodván attól, hogy az ilyen lépéseket az amerikai demokrácia manipulálására szolgáló, hatalommal való visszaélésként értelmezzék.
Trump ugyan nem szerepel majd a szavazólapon, de a Republikánus Párton belül továbbra is hatalmas a befolyása, és bár hivatalosan még nem jelentette be az indulását a 2024-ben esedékes következő elnökválasztáson, többször is utalt már rá, hogy újra visszaköltözne egy ciklusra a Fehér Házba. A novemberi félidős választásoknak ráadásul nagy a tétje, hiszen a választók a képviselőház mind a 435 székéről, valamint a szenátus bő egyharmadát jelentő 35 székéről is döntenek majd, a republikánusoknak pedig jó esélyük van mindkét kamarában átvenni a hatalmat a demokratákkal szemben. Ez Joe Biden hivatalban lévő elnökre vonatkozóan azt jelentené, hogy a törvényhozás támogatása nélkül az irányítás már csak korlátozottan állna módjában.
Borítókép: Donald Trump volt amerikai elnök az America First Policy Intézet America First Agenda Summit című rendezvényén Washingtonban 2022. július 26-án. Trump először szerepelt a nyilvánosság előtt az amerikai fővárosban azóta, hogy távozott hivatalából (Forrás: MTI/EPA/Shawn Thew)
Félidős választások Amerikában
