– Ugyanúgy, ahogyan az Dél-Oszétiában történt, amikor a békefenntartóinkat Szaakasvili megtámadta – mondta Lavrov az évnyitón elmondott beszédet követően, kérdésekre válaszolva, a 2008-as grúziai konfliktusra utalva. Jelenleg mintegy 1700 orosz katona állomásozik a szakadár „Dnyeszter menti Köztársaság” területén. Két gépesített lövész zászlóalj éves váltásban békefenntartó feladatokat lát el, és van még egy őrző és egy kiszolgáló zászlóalj is. A területre, ahol 1991 és 1994 között harcok dúltak, a békefenntartókat 1992. július 29-én vezényelték ki, nyolc nappal az orosz és a moldovai elnök által a szakadár „köztársaság” vezetőjének jelenlétében aláírt válságrendezési megállapodás után.
A többi orosz katona a Kolbaszna községben lévő, a szovjet csapatok európai kivonása után kialakított lőszerraktárakat őrzi, amelyekben jelenleg több mint húszezer tonna lőszert tárolnak. A hadianyag elszállítása és újrahasznosítása 2003-ban megkezdődött, ám a moldovai belviszály súlyosbodásakor félbeszakadt.
Lavrov a MGIMO rendezvényén kérdésekre válaszolva egyebek között azt mondta, hogy Oroszország kénytelen lesz északnyugati irányban megerősíteni katonai képességeit, ha NATO-bázisok jelennek majd meg a szövetségbe belépni készülő Finnország és Svédország területén. Fantasztikus beismerésnek minősítette Annalena Baerbock német külügyminiszternek azt a kijelentését, miszerint a németeknek Ukrajna miatt kell szenvedniük, és utalt rá, hogy a nyugati országban felmerült az előre hozott választások megtartásának gondolata.
Az orosz diplomácia vezetője szerint Oroszország nem kívánja teljesen megszakítani a kapcsolatokat a nyugati országokkal, amelyek most szerinte nem megállapodásképesek, de kész lesz a kölcsönös előnyösség alapján meghallgatni őket, ha elmúlik a hisztéria, és ha megérnek erre. Hangsúlyozta az alternatív kapcsolatok kiépítésének fontosságát. Úgy vélekedett, hogy a Moszkva ellen bevezetett szankciókra nem szabad tükörválaszt adni és minden európai polgárt büntetni.
Lavrov egyebek között azzal vádolta meg a kollektív Nyugatot, hogy szégyentelenül, durván és agresszívan hibrid háborút indított Oroszország ellen, amikor rájött, hogy kudarcot vallottak az Ukrajna „ellen-Oroszországgá” változtatására irányuló tervei.
Kifogásolta, hogy a Nyugat hallgatólagosan bátorította, hogy Ukrajnában törvénnyel tiltsák az orosz nyelv használatát az oktatás, a média és a kultúra területén, és hogy Kijev elszabotálja az ukrajnai rendezés alapjának tekintett, az ENSZ Biztonsági Tanácsa által is jóváhagyott minszki megállapodások végrehajtását.
Meglátása szerint Nyugaton nem értették meg, hogy Oroszország ezt elutasítva az alapvető érdekeit képviselte. Megismételte, hogy Moszkva szerint a Nyugat a nemzetközi jogot elutasítva megpróbálja a saját szabályain alapuló világrendet másokra ráerőltetni. Lavrov azt hangoztatta, hogy a nyugati országok nem lesznek képesek sem elszigetelni, sem meggyengíteni Oroszországot.
Arról is szólt, hogy Oroszországnak stratégiai érdeke az Izraellel való kapcsolatainak erősítése, függetlenül attól, hogy a jelenlegi kormánnyal való viszonyban „érdességek” mutatkoztak. Rámutatott, hogy Izraelnek mintegy kétmillió, Oroszországból bevándorolt állampolgára van.
Borítókép: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Kínát, Indiát, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Pakisztánt, Oroszországot, Tádzsikisztánt és Üzbegisztánt tömörítő Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) külügyminiszteri tanácsának kétnapos ülésén az üzbég fővárosban, Taskentben 2022. július 29-én (Fotó: MTI/EPA/Orosz külügyminisztérium sajtószolgálata)
Orosz–ukrán háború
