Tizenegy jelölt indul vasárnap a brazíliai elnökválasztás első fordulóján, de az már most bizonyos, hogy közülük csak kettőnek van esélye megmérettetnie magát egy esetleges második fordulóban: Luiz Inácio Lula da Silva volt baloldali elnöknek és Jair Bolsonaro jelenlegi államfőnek. A Datafolha közvélemény-kutató szerint tíz brazil közül nyolcan a kettejük közül fog választani a 217 milliós országban, az elmúlt hónapok felmérései pedig egyértelműen azt mutatják, hogy a világ negyedik legnagyobb demokráciája négy év jobboldali kormányzás után visszatérne a baloldali kormányzáshoz.
Egy a Reuters hírügynökség által szemlézett felmérésből ugyanis az derült ki, hogy a 76 éves Lula a választók 48 százalékának támogatására számíthat a 67 éves Bolsonaro 31 százalékos támogatottságával szemben, az IPEC által hétfőn publikált felmérés szerint ráadásul a baloldali veterán politikus egy százalékpontot javítani is tudott az egy héttel korábbi felmérések óta.
Sőt, a közvélemény-kutatás azt sem zárja ki, hogy Lula akár már az első fordulóban is győzelmet arathat, mivel a biztos szavazók körében 52 százalékos a támogatottsága.
Bolsonaro és hívei azonban nem hisznek a felméréseknek, érvelésük szerint ugyanis azok szándékosan Lula javára torzítanak. Ehelyett Bolsonaro már az első fordulóban 60 százalékos győzelemre számít, és arra is tett utalást, hogy ha mégsem így alakulna, az csak „valami abnormális dolog miatt történhetne”, amit sokan úgy értelmeztek, hogy Lula győzelme esetén – Donald Trump volt amerikai elnökhöz hasonlóan – a „trópusok Trumpjaként” emlegetett Bolsonaro sem ismerné el a választási eredményeket.
Bolsonaro egyébként 2018-ban kívülállóként tört be a brazil politikai életbe. Ígéretei között szerepelt, hogy fellép a korrupció ellen, ami végigkísérte Lula utódja, Dilma Rousseff korábbi elnök ciklusát, a jelenlegi államfő ígéreteiből azonban nem sok minden valósult meg, így Bolsonaro nem csupán a nagyvárosok támogatását vesztette el, de a dél-amerikai ország szegényebb, Amazonas menti vidékei is elfordultak tőle. A jobboldali kormányzat pénzügyi és strukturális reformjai ugyan javítottak az államháztartás helyzetén, de továbbra is gondot jelent a magas infláció és államadósság, a munkanélküliség, a kirívóan nagy szociális különbségek, a romló közbiztonság és a korrupció,
ráadásul a koronavírus-járvány is súlyosan érintette az országot, a járvány az Egyesült Államok után itt követelte a legtöbb áldozatot.
A 2003 és 2010 között két elnöki ciklust is maga mögött tudó Lula viszont sikeresen szólította meg az alacsonyabb jövedelmű városi és vidéki választókat. Lula korábbi vezetése alatt szociális programjaival milliókat emelt ki a mélyszegénységből, ugyanakkor kormánya működését aláásta a korrupció. A politikust 2018-ban tizenkét év börtönbüntetésre ítélték korrupció és pénzmosás miatt, ezért nem indulhatott a legutóbbi elnökválasztáson Bolsonaróval szemben. A legfelsőbb bíróság tavaly felmentette Lulát a vádak alól és visszaadta politikai jogait.
Bolsonaro egyébként a kampány során azzal vádolta baloldali ellenfelét, hogy hatalomra kerülése esetén templomokat záratna be, s bebörtönözné az egyházzal szoros kapcsolatban állókat, de arról is beszélt már, hogy ha vereséget szenvedne, visszavonul a politikai életből. Mint fogalmazott:
ha Isten is úgy akarja, folytatom. Máskülönben visszaszolgáltatom az [elnöki] szalagot és visszavonulok, mert az én koromban nincs már teendőm ezen a földön, ha [elnökségem] véget ér december 31-én.
Borítókép: Jair Bolsonaro jelenlegi brazil államfő egy kampányrendezvényen (Fotó: Rodrigo Paiva)
