Egy lépéssel közelebb Pekinghez és Moszkvához? – Portré Luláról

A szegénység, a nélkülözés, a politikai küzdelmek és a családi tragédiák edzették meg élete során Luiz Inácio Lula da Silvát, aki Brazília egykori elnökeként januártól újra elfoglalhatja az államfői hivatalt a vasárnap megnyert választások eredményeként. A munkáspárti politikus a radikális baloldali ideológia híveként piacbarát gazdaságpolitikát és pragmatikus külpolitikát folytatott, ami a jelenlegi geopolitikai válságok közepette akár a világ előnyére is válhat.

2022. 10. 31. 19:47
Forrás: MTI/EPA
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Luiz Inácio da Silva – közismertebb becenevén: Lula – 1945-ben az északkeleti Pernambuco államban látta meg a napvilágot, mezőgazdaságban dolgozó szüleivel és hét testvérével nagy szegénységben éltek. Sao Paulóba költözve egy kocsma hátsó helyiségében éltek, ami Lula szerint disznóólnak alkalmasabb lett volna. „Az éjszaka közepén odavizeltek és odahánytak a részegek. Az eső patkányokat és békákat hordott be az épületbe, másnap meg kellett szabadulni tőlük” – emlékezett vissza. Lula korán abbahagyta az iskolát, tizenkét éves korától már cipőpucolóként, aztán utcai mogyoróárusként dolgozott. Felnőttkorában acélgyári munkásként kereste a kenyerét, a brazíliai katonai diktatúra idején (1964–85) szakszervezeti vezetőként sztrájkokat hirdetett meg, több fizetést követelve.

1980-ban többedmagával megalapította a Munkáspártot, amely a demokratikus rendszer visszatérése után az egyik legmeghatározóbb politikai párttá vált az országban.

Lula mindeközben elvesztette várandós feleségét, Mariát, aki 1971-ben hepatitisben halt meg. Három évvel később feleségül vette Marisát, aki 2017-ben agyvérzésben halt meg, s akitől három fiúgyermeke született. Lula idén harmadszor is megnősült.

Lula részben Fidel Castro kubai kommunista vezető ösztönzésére folytatta politikai karrierjét, miután vereséget szenvedett az 1982-es Sao Pauló-i kormányzóválasztáson.

Figyelj, Lula! Nincs jogod felhagyni a politikával. Nincs jogod megtenned ezt a munkásosztállyal

 – emlékezett vissza Castro szavaira Fernando Morais, Lula életrajzírója. A brazil politikus megfogadta a tanácsot, s bár három egymást követő elnökválasztáson csak a második helyet tudta megszerezni, húsz évvel ezelőtt végre révbe ért, s 2003-tól 2011-ig irányította államfőként Brazíliát.

Lula a gazdasági fellendülés időszakában vezette a dél-amerikai államot, piacbarát gazdasági intézkedéseket keverve baloldali szociális programokkal.

Elnöki tevékenységét a legszegényebb társadalmi rétegek megsegítése jellemezte, az alacsony jövedelmű családok havi támogatásban részesültek, cserébe a szülőknek iskolába kellett járatniuk gyermekeiket.

A különböző programok révén mintegy harmincmillió embert emeltek ki a szegénységből, s 46 százalékkal csökkent az alultáplált gyermekek száma, miközben megerősödött a középosztály. Mandátuma végén amerikai kollégája, Barack Obama a világ legnépszerűbb elnökének nevezte a brazil politikust, hiszen a távozásakor közölt felmérés szerint 87 százalékos volt a támogatottsága.

Lula kormányának működését ugyanakkor aláásta a korrupció, 2018-ban tizenkét év börtönbüntetésre ítélték, mert 1,1 millió dollár kenőpénzt kapott közvetve a Petrobras olajipari óriásvállalattól, ebből újíttatta fel tengerparti lakását. A legfelsőbb bíróság azonban tavaly felmentette Lulát a vádak alól, de ez nem tántorította el riválisát, Jair Bolsonaro hivatalban lévő elnököt attól, hogy kilencujjú tolvajnak nevezze őt. Lula ugyanis tizenkilenc évesen elvesztette egyik ujját egy autógyári balesetben.

A külpolitikában Lula Brazília nemzeti érdekeit figyelembe véve igyekezett országa diplomáciai súlyát növelni – az ő vezérletével nyerte el Brazília a 2014-es labarúgó világbajnokság és a 2016-os nyári olimpiai játékok rendezési jogát –, közben pragmatikus viszonyt ápolni George W. Bush amerikai republikánus elnöktől kezdve a radikális baloldali Hugo Chávez venezuelai államfőig. – Brazília jelentős szereplő lett a nemzetközi porondon: életet lehelt a G20-csoportba, kapcsolatot épített a BRICS-országokkal (Oroszországgal, Indiával, Kínával és Dél-Afrikával), s brazil diplomatát jelöltek a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) élére – hangsúlyozta Richard Bourne, Lula brit életrajzírója.

Bár a nemzetközi baloldal örömmel fogadta Lula győzelmét a patrióta-konzervatív Jair Bolsonaro felett, egyáltalán nem biztos, hogy Brazília a globalista baloldal irányvonalát fogja követni.

A Pentagon által nemrég a legnagyobb fenyegetésnek nevezett Kínával például nem csupán gazdasági, hanem politikai és tudományos területen is mélyebb viszonyt alakíthat ki Lula – véli Tatiana Prazeres brazil kereskedelempolitikai szakértő, aki szerint a leendő elnök érdekelt a BRICS-csoport megerősödésében is. Törökországhoz hasonlóan pedig a nemzetközi közvetítő szerepét is újra magára öltheti Brazília, Lula nemrég béketárgyalásokat sürgetett az ukrajnai háború lezárása érdekében.

Az Egyesült Államoknak nagy a politikai befolyása. Joe Biden sokat tehetett volna azért, hogy ne legyen konfliktus, ehelyett feltüzelte azt

 – közölte egy májusi interjúban. Lula szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és az őt hergelő Washington ugyanannyira felelősök a háború kirobbantásáért, mint Vlagyimir Putyin orosz államfő.

Borítókép:  Luiz Inácio Lula da Silva leendő brazil elnök szavazás után a brazil elnökválasztás második fordulójában Sao Paulóban 2022. október 30-án. (Fotó: MTI/EPA/EFE/Fernando Bizerra)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.