Vasárnap veszi kezdetét a Kínai Kommunista Párt huszadik kongresszusa: az ötévente megrendezett ülés elsősorban a párt Központi Bizottságának, a politbürónak, illetve az ahhoz tartozó Állandó Bizottságnak az újjászervezésére szolgál, a jelentős személyi döntések mellett azonban a tagok várhatóan áttekintik és meghatározzák az ország fejlesztésének hosszú távú stratégiai céljait is. A több mint kilencvenhatmillió tagot számláló KKP piramisstruktúrába szerveződik, amelynek tetején a 25 főből – a hadsereg tisztjeiből, tartományi vezetőkből és magas rangú párttisztviselőkből – álló politbüro áll. Ezen a csoporton belül található a legtekintélyesebb hatalmi szervezetnek számító Állandó Bizottság, amely a legfontosabb politikai döntésekért felelős tagokból áll. Az állandó bizottság vezetője a párt főtitkára, azaz Hszi Csin-ping kínai elnök.
A hétvégén kezdődő eseményen tehát a hangsúly a személyi kérdéseken lesz:
ezek közül is a legfontosabb, hogy a párt a várakozások szerint a harmadik ötéves mandátumával ruházza fel Hszi Csin-pinget, aki vitathatatlanul a távol-keleti ország legerősebb vezetője a KKP alapítójának és első vezetőjének számító Mao Ce-tung (Mao Zedong) óta.
Ezt támasztja a a The Economist brit gazdasági hetilap szerint az is, hogy a huszadik kongresszust megelőző héten a kínai állami média tele volt a „nép vezetőjének”, „Kína kormányosának” vagy épp „az ország navigátorának” nevezett jelenlegi államfő dicséretével, akinek bölcsessége a „nagy megfiatalodás” közelébe kormányozta Kínát. A hagyomány szerint egyébként az elnöki és alelnöki tiszteket legfeljebb két cikluson át töltheti be ugyanaz a személy, a mostanihoz hasonló kongresszusok pedig éppen azt a célt szolgálták, hogy a párt vezetése új főtitkárt nevezzen ki, az azonban hosszú ideje tudható, hogy a 69 éves Hszinek más tervei vannak. A legutóbbi, 2017 októberében megtartott kongresszuson például az elnök – a szokásoktól eltérően – nem nevezte meg utódját, egy évvel később pedig az Országos Népi Kongresszus törölte az alkotmányból azt a korlátozást, miszerint az elnöki és az alelnöki tisztségeket legfeljebb két cikluson át töltheti be ugyanaz a személy – ezt a korlátozást még Teng Hsziao-ping (Deng Xiaoping) korábbi vezető, a kínai „nyitás és reform” atyja vezette be mintegy negyven évvel ezelőtt.
Számos elemző szerint ez egyébként akár azt is jelentheti, hogy Hszi a haláláig maradhat a pozíciójában. Hszi Csin-ping 2012 óta a Kínai Kommunista Párt főtitkára.
A párthoz közel álló China Daily című angol nyelvű lap szerint mindenesetre a személyi változások mellett a kongresszuson megvitatják az ország következő öt évre szóló stratégiáját is. Ezzel kapcsolatban a lap úgy fogalmazott: „összetett és nehéz környezettel kell megküzdenie Kínának belföldön és külföldön egyaránt”. Mint írták, a kongresszus kulcsfontosságú lesz Kína számára, hogy megvalósítsa Hszi Csin-ping „két százéves” célja közül a másodikat, vagyis hogy 2049-re, a Kínai Népköztársaság megalapításának százéves évfordulójára a nemzet ismét a világhatalmak élvonalába kerüljön. Elemzők szerint emellett várhatóan szó esik majd arról, hogy folytatható-e a rendkívül szigorú zéró-Covid-politika, és a Tajvannal az elmúlt hónapokban eszkalálódott feszült viszony is minden bizonnyal napirendre kerül.
Borítókép: Hszi Csin-ping kínai elnök (Forrás: Lintao Zhang/Getty Images)
