A szövetségi bíró egyben reményét fejezte ki, hogy kollégái is csatlakoznak hozzá, míg intézkedését egyúttal „figyelmeztetésnek szánja” más jogi egyetemeknek is.
A csatlakozó bírók mind a „szólásszabadság és a szellemi sokszínűség aláásására” hivatkoznak kiállásukban, mondván: a vita elfojtása nemcsak ellentétes az ország alapelveivel, hanem visszaveti az intellektuális színvonalat is.
Mindemellett arra az új, jogászkörökben – az egyetemek támogatásával – elterjedt „mozgalomra” is fel kívánják hívni a figyelmet, amely megtagadja a képviseletet azoktól, akik véleményével nem ért egyet.
A bojkott heves vitákat váltott ki. Voltak, akik szerint nem ez a helyes stratégia a szabad és nyílt vitákat „esetlegesen” fenyegető veszélyekkel szemben. – Nem tartom helyesnek vagy méltányosnak egyes hallgatókat megbüntetni egy meggondolatlan intézmény politikája miatt – fogalmazott J. Harvie Wilkinson fellebbviteli bíró. Mások ugyanakkor támogatták az ötletet, mint például Ted Cruz texasi republikánus szenátor, aki méltatta a szövetségi bíró „kemény fellépését az eltörlés kultúrájával szemben”.
A negatív kritikák ellenére az US News és World Report rangsorában a Yale jogi kara eddig megőrizte első helyét, így továbbra is az ország legrangosabbjának számít. A bírói pályára készülők jellemzően ebbe a borostyánligás intézménybe szeretnének bekerülni, ugyanis statisztikailag az itt végzetteknek van a legnagyobb esélyük egy neves bíróhoz kerülni gyakorlatra.
Nem tudom elképzelni, hogy a hallgatók visszautasítsák az áhított helyüket az ország legrangosabb jogi egyetemén, mert az felkerült néhányak feketelistájára
– vélekedett a hét elején Vivia Chen ügyvéd a Bloomberg Law jogi folyóiratban.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!