Az elnökválasztásra 641 nemzetközi megfigyelőt akkreditáltak nemzetközi szervezetektől és 35 országtól, köztük Magyarországról is. Vasa László, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) főtanácsadója és vezető kutatója utazott Kazahsztánba, hogy megfigyelőként részt vegyen a választásban.
Az elnökválasztás folyamata átlátható, megfelel a nemzetközi szabványoknak
– mondta a szakértő vasárnap.
Hangsúlyozta, a régiónak erős vezetőre van szüksége. „Gazdasági helyzete, területe, földrajzi elhelyezkedése, geopolitikai helyzete miatt Kazahsztán nemcsak Közép-Ázsiában, hanem a Távol-Keleten és Európában is fontos szerepet játszik” – fogalmazott Vasa László.
A választáson helyi idő szerint délelőtt tíz óráig magas volt a részvételi arány.
Idén júniusban népszavazáson alkotmányreformot fogadtak el, amelynek értelmében az államfő mandátuma az eddigi ötéves helyett hétéves lesz, ugyanakkor a megbízatás ezentúl nem újítható meg. Az elnökválasztás 2024-ben lett volna esedékes, de Tokajev a reformok és az állam szerkezetének megerősítésére hivatkozva előre hozta. Az év elején az országban tüntetések és véres zavargások zajlottak, amelyeket az üzemanyagként használt cseppfolyósított gáz drágulása váltott ki, ezeknek számos halálos áldozata is volt. A történtek miatt lemondott Aszkar Mamin miniszterelnök.
Borítókép: Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök az elnökválasztás napján, 2022. november 20-án. (Fotó: Kazahsztán elnöksége)
