Meggyengülhetnek a kazah–orosz kapcsolatok az elnökválasztás után

Hatan indulnak Kazahsztán elnöki székéért vasárnap, miután a januári véres zavargásokat követően Kaszim-Zsomart Tokajev elnök alkotmánymódosító reformcsomagot és előre hozott elnökválasztást jelentett be. Közvélemény-kutatások a jelenlegi államfő magabiztos győzelmét jósolják, a megkérdezettek 78 százaléka szavazna rá, miközben a második jelölt alig 2,8 százalékot érne el, a maradékon további négy induló osztozik. Kell is mandátumának megerősítése Tokajevnek, mert komoly kihívásokkal kell szembenéznie: mind közül a legjelentősebbként azzal, hogyan fognak változni a jövőben a kazah–orosz kapcsolatok.

Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök Forrás: Akorda (Kazah elnöki adminisztráció)

Miután a harminc évig elnöklő Nurszultan Nazarbajev 2019-ben, az akkori kormányellenes tiltakozások nyomán lemondott, Kaszim-Zsomart Tokajev vette át az elnöki feladatokat. Az azóta először sorra kerülő elnökválasztást eredetileg 2024-re tervezték, azonban a januári véres zavargások után Tokajev Kazahsztánt gyökereiben átalakító reformcsomagot jelentett be. A lakosság június 5-én népszavazás keretében voksolhatott az alkotmánymódosításokról: több mint 77 százalékuk fogadta el a javaslatokat, ezt követően az államfő előre hozott elnökválasztást írt ki november 20-ra. Az előre hozott népszavazás után elnöki mandátuma hét évre szól majd. Zsanibek Abdrasov budapesti kazah nagykövet elmondta,

a világ más országaival ellentétben a kazah elnök hét évig vezeti országot, ugyanis annyi időre van szükség ahhoz, hogy az intézkedéseket végrehajtsa, továbbá ez az emberek számára is elegendő idő arra, hogy tisztában legyenek az államfő munkásságával.

A Qogamdyq Pikir kazah közvélemény-kutató cég rámutatott, a szavazásra jogosultak több mint 70 százaléka vesz részt a voksoláson, a megkérdezettek mintegy 78 százaléka mondta azt, a Népi Koalíció színeiben induló Tokajevre fog szavazni.

Szakértők szerint is nagy eséllyel indul a jelenlegi államfő a következő, 2029-ig tartó ciklusért, ugyanis Kazahsztán nagyobb politikai pártjai támogatásukról biztosították Tokajevet. A másik öt elnökjelölt kisebb pártok tagjai, van köztük emberi jogi aktivista és szociológus is. A második helyet 2,8 százalékpontos támogatottsággal Zsiguli Dajrabaev foglalhatja majd el, aki a szociáldemokraták színeiben indul.

Amennyiben Tokajevet megválasztják elnöknek, számos kihívással kell szembenéznie, beleértve azt, hogy hogyan tudja csökkenteni Moszkvától való függőségét anélkül, hogy elidegenítené az oroszokat.

Az elmúlt hónapokban Asztana igyekezett egyensúlyozni a Kreml és a Nyugat között. Noha az oroszok – Belarusz és Kína mellett – egyik legnagyobb szövetségese éppen Kazahsztán, Tokajev egészen meglepő álláspontot foglalt el az ukrajnai háború kérdésében: az elnök közölte, nem ismeri el az oroszok által elfoglalt kelet-ukrajnai területeket Oroszország részeként. Egy kormányzati tisztviselő azonban úgy látja,

ha Tokajev megnyeri a választást, még jobban elhatárolódhatnak Moszkvától, szakértők szerint pedig ha ez megtörténik, a Kreml döntéshozatalának kiszámíthatatlanságával kell szembenéznie Asztanának.

Az orosz–kazah szövetség nem csak a szovjet idők öröksége, a Szovjetunió felbomlása utáni évtizedekben is szoros maradt a kapcsolat. Ennek elsődleges oka, hogy a kazah gazdaság nagymértékben függ Oroszországtól annak ellenére is, hogy elsődleges kereskedelmi partnerük Kína. Kazahsztán ugyanakkor az Európai Uniónak is fontos partnere: a úgynevezett középső folyosón (Middle Corridor) keresztül szállítják többek közt az állami bevétel több mint 40 százalékát adó olajat.

Az eurázsiai régióban Kazahsztán gyakorlatilag az utolsó kiszámítható partner: Oroszország megőrült, Kína nem igazán akar rugalmas lenni az Európával fennálló kapcsolatában, tekintettel az Egyesült Államokkal való viszonyra. Más országok pedig nem elég nagyok ahhoz, hogy valódi változásokat érjenek el a nemzetközi politikában

– nyilatkozta Temur Umarov üzbég szakértő a Deutsche Welle német közszolgálati csatornának.

Az elnökválasztás egyébként nem indult eseménymentesen, a kazah nemzetbiztonsági bizottság arról számolt be szombaton, Almatiban egy bűnszervezetre csaptak le, melynek tagjai zavargásokat akartak szervezni vasárnap a fővárosban, Asztanában is. A letartóztatott személyeknél többek közt fegyvereket, lőszereket, gázmaszkokat is lefoglaltak.

Borítókép: Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök (Fotó: Kazahsztán elnöksége)