A NATO megerősítette a nyitott kapuk politikáját, azonban világos, hogy egy adott ország csakis akkor csatlakozhat a katonai szövetséghez, ha az nem veszélyezteti, hanem megerősíti a jelenlegi tagállamok biztonságát – jelentette ki a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Bukarestben.
A tárcavezető a NATO külügyminiszteri ülésének szünetében tartott tájékoztatóján beszédesnek nevezte azt, hogy Bosznia-Hercegovinát, Grúziát és Moldovát hívták meg a találkozóra. Aláhúzta:
a nyitott kapuk politikája érvényben van, azonban világos, hogy egy-egy ország csak akkor csatlakozhat, ha az nem veszélyezteti, hanem megerősíti a jelenlegi tagállamok biztonságát.
Mint közölte, egyeztetést folytatott finn és svéd kollégájával, akiknek elmondta, hogy Magyarországon nem fog múlni országaik belépése, hazánk miatt ez egyetlen napot sem fog csúszni. Rámutatott, hogy ehhez Törökországgal kell megállapodniuk, és reményét fejezte ki, hogy ez mielőbb megtörténik.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy a kormány már beterjesztette az Országgyűlés elé a csatlakozási kérelmek ratifikációját, a képviselő-testület azonban jelenleg az Európai Bizottság által kért törvényjavaslatokkal van elfoglalva, így ezt a jövő év elején tudják majd napirendre tűzni.
Biztosítottam kollégáimat arról, hogy úgy, ahogy ők is természetesen mindig korrektül, nem elfogultan álltak a Magyarországot érintő kérdésekhez, úgy Magyarország részéről is egy tisztességes eljárásra és megközelítésre számíthatnak
– fogalmazott.
A miniszter tudatta, hogy a szerdai NATO-ülésen főleg az ukrajnai háború globális hatásairól tárgyaltak, így a gazdasági recesszióról, a terrorfenyegetettség erősödéséről és az energiaellátási válságról is, amelyek kezelése szavai szerint komoly erőfeszítéseket és józanságot igényel.
Kiemelte, hogy sokan érintették a Kínához fűződő kapcsolatokat, s ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy Magyarország semmiképp nem szeretné, ha a NATO egyfajta Kína-ellenes tömbbé válna, ahogyan nem támogatja a gazdasági együttműködés ellehetetlenítését sem.
Hangsúlyozta: a kínai kapcsolatokban hatalmas lehetőségei vannak a nyugati világnak, csak észszerűen kell eljárni, enélkül az európai gazdaság egyszerűen nem tud sikeres lenni, különösen most, amikor az Oroszországgal szembeni szankciók már épp elég bajt okoztak. – Magyarország erre talán a legjobb példa, hiszen Magyarországon randevút adnak egymásnak a keleti és a nyugati vállalatok – mondta.
Szijjártó Péter ezt követően az afrikai és közel-keleti terrorfenyegetettség erősödéséről beszélt, arra is rámutatva, hogy a dzsihadista szervezetek kihasználják, hogy a világ figyelme jórészt Ukrajnára irányul. Leszögezte:
fontos, hogy a NATO ne csak keletre, hanem délre is figyeljen, és a terrorizmussal szembeni fellépéssel is kellő mértékben foglalkozzon.
Végül az energiaellátás biztonságáról szólva kijelentette, hogy ezt a kormány fizikai kérdésnek, egyben pedig nemzetbiztonsági és szuverenitási ügynek is tekinti, amelynek nem hajlandó sem politikai, sem ideológiai színezetet adni.
– Fontos, hogy a szövetségesek támogassák, ne pedig fenyegessék szankciós vagy más korlátozó intézkedéssel az energiaellátás biztonsága érdekében tett lépéseket, mint ahogy az a Török Áramlat vezeték építésekor sajnos megtörtént – figyelmeztetett, hozzátéve, hogy ha Magyarország engedett volna a nyomásnak, akkor ma gyakorlatilag lehetetlen lenne hazánk földgázellátása.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Bujar Osmani észak-macedón külügyminiszter a NATO külügyminisztereinek második napi tanácskozásán Bukarestben 2022. november 30-án (Fotó MTI/AP/Andreea Alexandru)
