A szerb–koszovói ellentétek kibékíthetetlennek tűnnek

Az év vége előtt Koszovóban ismét odáig fajult a helyzet, hogy a jelek szerint egy szikra is elég lenne ahhoz, hogy eldördüljenek akár a fegyverek is. A szemben álló felek már többször is bírálták egymást, az ellentétek pedig kibékíthetetlennek tűnnek, valamiféle megoldás még csak körvonalazódni sem látszik.

Mitrovica, 2022. december 9. A NATO parancsnoksága alatt mûködõ nemzetközi békefenntartó haderõ (KFOR) kötelékében szolgáló olasz csendõrök egyike a fõként albánok lakta észak-koszovói Mitrovica városban 2022. december 9-én. Az elõzõ napon mintegy 300 koszovói albán rendõr vonult be a kisebbségi szerbek által lakott településekre, egy rendõrt meglõttek a szerbek. A rendfenntartók növelték jelenlétüket Észak-Koszovóban, mert december 18-án elõrehozott választást tartanak abban a négy önkormányzatban, ahol a koszovói szerb rendõrök mellé álló helyi szerb polgármesterek lemondtak. MTI/AP/Visar Kryeziu Fotó: Visar Kryeziu

Valójában többször is eldördültek lövések is. Szrgyán Vucsinics, Zubin Potok község korábbi szóvivője közölte, hogy vasárnap este a település közelében sorozatlövések voltak hallhatók, de nem tudta megerősíteni, hogy ki és melyik irányból adta le a lövéseket. Hozzátette, a barikádokon nyugalom van. Nem hivatalos információk szerint a lövések akkor dördültek el, amikor a koszovói rendfenntartók megpróbáltak egy szerbek által emelt úttorlaszt felszámolni.

Alekszandar Vucsics szerb elnök vasárnap késő este találkozott Ana Brnabics kormányfővel és a hadsereg vezetőségével, a konzultációk pedig hétfőn is folytatódtak. Milan Mojszilovics szerb vezérkari főnök a helyzetet összetettnek nevezte, majd hozzátette, hogy a hadsereg felkészült konkrét feladatok ellátására is.

A szerb médiában több helyen is megjelent nem hivatalos információk szerint tudni vélik, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Franciaország nagykövetei vasárnap este ultimátumot küldtek a szerb elnöknek, melyben azt követelik, hogy a szerbek 24 órán belül távolítsák el az Észak-Koszovóban emelt úttorlaszokat, barikádokat.

Amennyiben erre nem kerülne sor, hallgatólagosan jóváhagynák, hogy a koszovói biztonsági szervek lépjenek akcióba. A szerb elnök viszont a napokban többször is hangsúlyozta, a béke megőrzésére törekednek minden eszközzel, ugyanakkor azt is mindig hozzátette, hogy szükség esetén megvédik a szakadár tartományban élő szerbeket. (Szerbia alkotmánya Koszovót saját területként definiálja. Az ENSZ tagállamainak mintegy fele elismerte azonban a szakadár déli tartományt független államként, míg a másik fele Szerbia részének tekinti.) A koszovói szerbek képviselői korábban is többször hangsúlyozták, hogy a Kfor és az EULEX békefenntartóival hajlandók együttműködni, a koszovói rendfenntartókkal viszont nem.

A feszültség fokozásához az is hozzájárult, hogy a szerb egyházfőnek megtiltották, hogy Koszovóba utazzon.

A szerb pátriárka hivatala jelentette be, hogy a koszovói hatóságok nem engedélyezik Porfirije pátriárka számára, hogy felkeresse a Koszovó nyugati részén, Pec városában található szerb patriarchátust. Az egyházfő Krisztus születésének ünnepe előtt szeretett volna odalátogatni. A szerbek a karácsonyt a Julianus-naptár szerint ünneplik, ami a Gergely- naptár szerint január 7-re esik. A peci patriarchátus az ottani kolostorral a Szerb Ortodox Egyház első és évszázados székhelye. Mintegy 1500 éve élnek azon a területen, az utóbbi időben a többségükben muszlim vallású albánok kerültek többségbe, annak köszönhetően, hogy az albánok körében jóval nagyobb volt a népszaporulat, a szerbek számát pedig az elvándorlás is gyérítette.

Porfirije pátriárka a bejelentések szerint Istenhez imádkozik a békéért, a szerbeket és albánokat testvéreknek nevezte, akik évszázadok óta együtt élnek ezeken a területeken. A szerbek nemzetük bölcsőjének tekintik a szakadár területet, számos templom, székesegyház, kolostor, szerbek által egykor épített szakrális objektum található Koszovó területén.

A koszovói és egyben szerbiai helyzet valóban összetett, gyökerei mélyek és sokrétűek. Bizonyos szempontból a déli tartomány úgy lett az albánoké, hogy évtizedeken át, mondhatni egy évszázadon keresztül az albán családokban sokkal több gyerek született, míg a szerbeknél kevesebb, így előbbiek kerültek hatalmas többségbe.

A népességfogyás azonban a jelek szerint nem csak a koszovói szerbek sajátossága.

A közelmúltban közölték a szerbiai népszámlálás előzetes adatait, és abból kiderül, hogy a lakosság lélekszáma az utóbbi tíz évben közel félmillióval csökkent. Míg 2011-ben a nyugat-balkáni országnak 7 186 862 lakosa volt, addig a legfrissebb adatok szerint ez a szám mára 495 975 fővel csökkent, vagyis most Szerbiában 6 690 887-en élnek. Évente egy közepes méretű város lakosságával fogyatkozik az ország.

Ilyen hangulatban telnek az év utolsó napjai Szerbiában, miközben az ország például gazdaságilag viszonylag sikeres évet zárhat, mivel a nehézségek ellenére sikerült elkerülni a recessziót.

Az ország vezetése stratégiai célként tűzte ki az uniós csatlakozást, de az is megrekedni látszik, mivel a koszovói helyzet rendezése mellett az országra hatalmas nyomás nehezedik annak érdekében is, hogy a külpolitikáját hangolja össze az uniós elvekkel. Ez azt jelentené, hogy az Oroszországgal szemben szankciókat kellene bevezetni, ami egyelőre nem történt meg. A szerbiai ellenzéki pártok többsége szintén nem támogatja Koszovó függetlenségi törekvéseit, valamint az oroszok elleni szankciók bevezetését sem.

Borítókép: A NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő (Kfor) kötelékében szolgáló olasz csendőrök egyike a főként albánok lakta észak-koszovói Mitrovica városban 2022. december 9-én. Az előző napon mintegy 300 koszovói albán rendőr vonult be a kisebbségi szerbek által lakott településekre, egy rendőrt meglőttek a szerbek (Fotó: MTI/AP/Visar Kryeziu)