A spanyol alkotmánybíróság megbénította a madridi kormány igazságszolgáltatási reformját
Hétfőn a spanyol alkotmánybírák 6:5 arányban megszavazták az igazságszolgáltatási reformok visszavonását egy tíz órán keresztül tartó vita után. A múlt pénteki kongresszusi szavazás után a szenátus e hét csütörtökön voksolt volna azokról a reformintézkedésekről, amelyek leegyszerűsítették volna az alkotmánybírák kinevezésének folyamatát. A jelölteknek az eddigi minősített többség helyett elegendő lett volna egyszerű többséget szerezniük, továbbá minden alkotmánybíró az eddigi kettő helyett csak egy jelöltet nevezhetett volna meg, valamint minden testületi tagot, aki három hónapon túl blokkolja a kinevezés folyamatát, büntetőjogi felelősség terhelt volna. A jobboldali Néppárt múlt pénteken, a parlamenti szavazás előtt nyújtott be fellebbezést, melyben azt kérte az alkotmánybíróságtól, hogy akadályozza meg a törvény vitáját, amivel a szocialisták könnyedén kinevezhették volna az alkotmánybíróságba saját, volt kormánytagjaikat, akiket november végén neveztek meg. A bírák elnapolták a döntést, így a képviselők szabadon voksolhattak és jóvá is hagyták a reformot a büntető törvénykönyv megújításával együtt. A kormányzó szocialisták ahhoz, hogy megakadályozzák a Néppárt beadványának helyben hagyását, hétfőn reggel szintén benyújtottak egy fellebbezést, melyben azt kérték a taláros testülettől, hogy ne hallgattassa el a parlamentet azzal, hogy elfogadja a jobboldal beadványát. Az alkotmánybíróság hétfői döntése azt jelenti, hogy a júniusban, mandátuma lejárta miatt távozott négy alkotmánybíró utódjának kinevezése blokkolva marad ugyanúgy, mint a jogállamiság fenntartásáért felelős igazságügyi tanácsé, melynek új tagjait 2018 óta nem sikerült megválasztani.
Forrás: antena3.com
Egy friss felmérés szerint a jobboldal nyerné a spanyolországi választásokat
Egy hétfőn közzétett felmérés szerint a spanyol Néppárt 141-143 mandátumot szerezhetne a parlamentben, ha most lennének az országos választások. Amennyiben a Néppárt képes lenne összefogni a Voxszal, bőven az abszolút többség (176 parlamenti hely) felett kormányozhatná Spanyolországot. Mostanra legkevesebb hárommillió szavazó pártolt el a kormánytól és állt át a Néppárt oldalára, mely a szavazatok 34 százalékát szerezhetné meg. Ez tíz ponttal lenne jobb a szocialisták eredményénél. A felmérés arra is rámutatott, hogy a jobbközép Ciudadanos (Állampolgárok) gyakorlatilag eltűnne a politikai térképről, a szocialistákkal koalíciós kormányt alakító Unidas Podemos (Együtt képesek vagyunk) pedig az utolsó helyen végezne a Vox mögött a szavazatok 10 százalékának birtokában. A büntető törvénykönyv múlt pénteken megszavazott reformjával úgy tűnik, a szocialisták végképp maguk ellen fordítják a közvéleményt. Legutóbb a szakemberek októberben végeztek közvélemény-kutatást a spanyol állampolgárok körében. Az akkori és a mostani eredményeket összevetve látszik, hogy a szocialisták újabb szimpatizánsokat veszítettek a múlt pénteken jóváhagyott reform miatt, amely eltörli a lázadás bűncselekményét és mérsékli a sikkasztást elkövetők büntetését. Mindkét intézkedés a katalán függetlenségpártiaknak kedvez. A megkérdezettek több mint fele (51,3 százaléka) úgy gondolja, hogy ezek az intézkedések arra bátorítják a katalánokat, hogy ismét törvénytelen népszavazást tartsanak és kikiáltsák saját köztársaságukat.
Forrás: antena3.com
Először előzte meg a norvég gazdaság a svédet
Norvégia lakossága feleannyi, mint Svédországé, mégis az év harmadik negyedévében a norvég gazdaság felülmúlta a svédet a norvég statisztikai hivatal friss adatai szerint. A GDP az év utolsó előtti negyedévében 1552 milliárd norvég koronát (148 milliárd euró) tett ki, míg keleti szomszédjáé 1437 milliárd svéd koronát (130 milliárd euró). A különbséghez két fő ok vezetett. Az egyik az, hogy Oslo fő termelési szektora az energia, az energiahordozók ára pedig jelentősen megemelkedett idén. A másik faktor pedig a gyenge svéd korona. Jan L. Andreassen, a norvég Eika Gruppen vezető közgazdásza szerint azonban a norvégok számára nincs ok az ünneplésre. Szerinte ha lezárul a háborús időszak és leesik az energia ára, jelentősen csökkenni fog a norvég gazdaság. A svéd Handelsbanken pénzintézet vezető közgazdásza másképp látja a gazdasági növekedést. Christina Nyman szerint a svéd és a norvég GDP közötti különbség sokkal nagyobb, mint amit a konkrét számok mutatnak. „A különböző országok összehasonlításához figyelembe kell venni a lakosság nagyságát. Nálunk kétszer annyian élnek, és ha ezt figyelembe vesszük, Norvégia lényegesen gazdagabb ország” – mondta el a szakember. Andreassen elismeri, hogy a jövőben még nagyobb lesz az életszínvonalbeli különbség a két ország között. A nyugdíjak magasabbak lesznek Norvégiában, és a norvégoknak több pénze lesz kórházak építésére és a jólét javítására. Bár az olaj- és gázkitermelés csökkenni fog, de az olajalap, mely 2018 óta napi hárommilliárd koronával nő, kompenzálni fogja ezt. „Kicsit olyanok leszünk, mint Kuvait” – zárta gondolatait a norvég közgazdász.
Forrás: Svenska Dagbladet
