Lapozó: Abdeslam és öt társa embertelen bánásmód miatt perelt

A párizsi és brüsszeli terrortámadások egyik kitervelője és végrehajtója, Salah Abdeslam és társai embertelen bánásmód miatt perlik a belga államot. Az összesen 169 ember halálát okozó cselekményekben részt vevő terrorista többek között azt is kifogásolta, hogy „sátáni zenét” hallgattatnak vele a bíróságra menet. A per ismeretlen okból a mai nap helyett pénteken veszi kezdetét. Mindeközben az európai államok különböző bevándorlási stratégiát követnek: Svájcban például leállítják a további menekültek fogadását az ellátórendszer telítettsége miatt. Franciaország azonban megszüntette a vízumkorlátozást az észak-afrikai országokkal szemben. Idén eddig kevesebb bevándorló érte el a spanyol partokat, míg Olaszországban továbbra sem csendesedik a helyzet.

Brüsszel, 2018. február 5. Salah Abdeslam, a 2015 novemberében Párizsban elkövetett terrorista merényletsorozat marokkói származású, francia állampolgárságú fõvádlottja (j5) és cinkosa, Sofiane Ayari (j2) perük elsõ tárgyalásán egy brüsszeli bíróságon 2018. február 5-én. A merényletsorozat fõszervezõjének tartott Abdeslamot és cinkosát gyilkossági kísérlettel vádolják, mert rálõttek az õket elfogni próbáló rendõrökre Brüsszelben. (MTI/EPA/AFP pool/Emanuel Dunand) Fotó: EMANUEL DUNAND

Az Ukrán Fegyveres Erők szerint Oroszország taktikát váltott

Az orosz hadsereg Szergej Szurovikin tábornok vezetésével megváltoztatta hadi taktikáját – jelentette ki Olekszandr Szirszkij vezérezredes, az Ukrán Fegyveres Erők szárazföldi erőinek parancsnoka a The Economist brit gazdasági lapnak adott interjújában, amely december 15-én, csütörtökön jelent meg. Sziszkij szerint az oroszok kisebb, jól koordinált gyalogsági egységekkel kezdtek támadni. 

A vezérezredes kiemelte, hogy ez sok orosz katona életébe kerülhet, ám a parancsnok szerint ez sosem volt Oroszország legfontosabb prioritása. Olekszandr Szirszkij a saját vezetési stílusával kapcsolatban közölte, hogy folyamatos kapcsolatban van a katonáival, naponta legalább háromszáz üzenetváltást folytatnak. Mindemellett a morál kiemelkedő szerepére is rávilágított.

Forrás: The Economist

Franciaország megszünteti a vízumkorlátozást az észak-afrikai országokkal szemben

Gérald Darmanin francia belügyminiszter algériai hivatalos látogatása során vasárnap bejelentette, hogy Franciaország megszünteti a vízumkorlátozást az algériai állampolgárokkal szemben, s a két ország visszatér a rendes konzuli kapcsolatokhoz. Az éppen a migránsok nemzetközi napján közzétett Twitter-bejegyzésében Darmanin azt írta, hogy a vízumkorlátozást Emmanuel Macron kérésére szünteti meg. 

Az Algériára vonatkozó vasárnapi bejelentés előtt két nappal a francia külügyminiszter, Cahterine Colonna pedig a Marokkóval szemben ugyancsak hatályban lévő vízumstop megszüntetését rendelte el. A francia belügyminiszter még 2021 szeptemberében – a köztársasági elnöki kampány idején – jelentette be, hogy Párizs vízumkorlátozást vezet be három észak-afrikai országgal szemben, mert azok kormányai megnehezítik a Franciaországból kiutasított illegális bevándorlók visszaküldését a hazájukba. 

A sikerrel hazatoloncolt migránsok aránya emiatt történelmi mélypontra, tíz százalék alá csökkent. Ezért a marokkói és az algériai állampolgárok számára kiadható vízumokat ötven százalékkal, a tunéziaiak számára kiadott vízumokat pedig harminc százalékkal csökkentette Párizs a 2021 januárja és júliusa között kiadott okmányok számát alapul véve. A Tunéziára vonatkozó korlátozást a francia kormány 2022 augusztusának végén már eltörölte, mivel az együttműködés a két ország között az elmúlt időszakban jelentősen javult.  

A vasárnapi bejelentéssel csaknem egy időben több ezer bevándorló masírozott Párizsban, hogy tiltakozzanak a francia kormány új migrációs törvénytervezetének azon pontja ellen, miszerint Franciaországban csak a hiányszakmákban elhelyezkedő illegális migránsok kaphatnának munkavállalási és tartózkodási engedélyt. A transzparensekkel vonuló migránsok szerint a francia kormány által meghatározott kritériumok – azaz a felsorolt hiányszakmák – nem elég átfogóak, azokat jócskán ki kell bővíteni. „Én is engedélyeket akarok!” – közölte az AFP újságírójával egy tiltakozó nigériai pincérnő, aki 2011 óta dolgozik illegálisan Franciaországban.

Forrás: Le Figaro, Europe 1

Beperelték a belga államot a brüsszeli merénylők

Hétfőről e hét péntekre halasztotta a hareni bíróság annak az ügynek a tárgyalását, amelyben Salah Abdeslam és öt társa panaszolta be a belga államot embertelen bánásmód miatt. Ismert, Abdeslam volt az egyik elkövetője, kitervelője a 2015-ös, 137 halálos áldozattal járó párizsi, majd a 2016. márciusi, 32 ember életét követelő brüsszeli terrortámadásnak. 

A radikális iszlamisták a belgiumi börtön és a terrorcselekmények ügyét tárgyaló bíróság épülete közötti szállításuk körülményeit kifogásolják. A vádlottak elutasítják, hogy a tárgyalások reggelén meztelenre vetkőztetve motozzák meg őket, majd a rabszállítóban szemkötőt kell hordaniuk, s hogy hangos, „sátáni” zenét sugárzó fülhallgatót tesznek a fejükre a bíróságra menet. A terroristák minden egyes, általuk jogsértésnek nevezett eset kapcsán ötezer euró (kétmillió forintnak megfelelő) jóvátételt követelnek a belga államtól.

Forrás: Brussels Times, RTL.be, La Libre

Komoly politikai csörtét okozott a spanyol kormány igazságügyi reformja

Pedro Sánchez baloldali spanyol miniszterelnök korábban a büntető törvénykönyv módosításába kezdett. A jogszabályok között a legfontosabb pontok a katalán nacionalistáknak kedveznek, ugyanis eltörlik a lázadás bűntettét, és a jövőben enyhébb megítélés alá eshet a sikkasztás bűntette. 

Mindemellett a törvénycsomag része az is, hogy megkönnyítik az alkotmánybírósági tagok kinevezését, amely lépéssel Sánchez két korábbi kollégája is beléphet a taláros testületbe. A jobboldal már az alkotmánybíróság előtt meg akarja akadályozni, hogy egyáltalán szavazni lehessen a jogszabályokról a parlamentben. Erről hétfőn születhet döntés, amikor is a grémium a felülvizsgálat ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet is elbírálja.

Forrás: 20 Minutos

Kevesebb illegális bevándorló érkezett idén Spanyolországba

A javuló adatoknak vélhetően közük van ahhoz, hogy a kormány tavasszal elfogadta Marokkó Nyugat-Szaharára vonatkozó autonómiatervét, ezzel rendezte a két ország között évek óta fennálló diplomáciai konfliktust. Az egyezség révén Rabat egyrészt aktívabb határellenőrzést folytat, másrészt a spanyol–marokkói határvidéken folyamatos megfigyelés alatt tartja a határostromra készülő migránsokat. 

A belügyminisztérium adatai szerint december 15-ig egy híján harmincezer illegális bevándorló érkezett Spanyolországba, ami 8980 fővel kevesebb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Ez 23 százalékos visszaesést jelent. A legtöbb afrikai a tengeren érkezett, összesen 27 789-en, ami messze elmarad a 2018-as rekordtól, amikor több mint 57 ezer illegális migráns kötött ki valamelyik spanyol városban. 

Csökkent a tengeri halálesetek száma is, bár a valóság továbbra is borzasztó: csak az év első felében legalább 311 ember vesztette életét vagy tűnt el az Atlanti-óceánon, miközben megpróbálta elérni a Kanári-szigeteket. Bár az adatok javulnak, Spanyolország mégsem maradt ki idén sem a nemzetközi reflektorfényből a példátlan és máig nem tisztázott melillai határostrom miatt, melynek során legkevesebb 23 afrikai bevándorló vesztette életét a hatóságok aránytalan fellépése miatt.

Forrás: Voz Populi

Nagy különbségek vannak az ukrán menekültek ellátásában a skandináv országok között

Az ukrajnai háború február 24-i kitörésétől november 1-jéig több mint 158 200 ukrán menekült kért védelmet valamelyik skandináv országban. A legtöbben Svédországban, 47 ezren, a legkevesebb pedig Izlandon, oda 1700-an érkeztek. A Skandináv Miniszterek Tanácsa és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága közösen vizsgálta, hogyan bánnak az északi országok (Svédország, Norvégia, Finnország, Dánia és Izland) a háború elől tömegesen menekülő ukránokkal. A közösen kiadott jelentés általános következtetése az, hogy az országok eddig megfelelően kezelték a menekültválságot, ugyanakkor nagy különbségek vannak a menekültek körülményei között. Több szempontból Svédországban a legrosszabb a helyzet. 

A többi országban teljes körű ellátást kapnak az ukrán menekültek, ez Svédországan nincs így, ráadásul itt kapják a befogadottak a legalacsonyabb napidíjat (segélyt). A menekülteknek nem jár egészségügyi ellátás, csak és kizárólag akut helyzetben látják el őket. Stockholm – ellentétben a Közel-Keletről érkezett migránsokkal – az ukrán menekülteknek nem kínál ingyenes nyelvi képzést sem, míg a többi skandináv országban ez is rendelkezésre áll. 

A svéd köztévé műsorában a bevándorlási miniszter a tanulmányra reagálva azt mondta, a kormány sok erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy az ukránok integrálódjanak, és bekerüljenek a munkaerőpiacra. Maria Malmer Stenergard hozzátette, a kormány jelenleg nem tervezi felülvizsgálni a menekültellátás feltételeit. Az egészségügyi ellátás hiányára vonatkozó riporteri kérdésre azt válaszolta, ha a háború elhúzódik, ezen kénytelenek lesznek változtatni.

Forrás: SVT

Történelmi ítélet a malmöi kettős tanárgyilkosság ügyében

Hétfőn a malmöi fellebbviteli bíróság ítéletet hirdetett a márciusi kettős tanárgyilkosság kapcsán. A bírói testület életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki a gyilkosságot elkövető 18 éves diákra. Ez az első alkalom, hogy egy 18 éves fiatal ilyen súlyos ítéletet kapjon Svédországban. Idén tavasszal a malmöi Latin Iskola diákja a tanítási nap végén késsel és baltával fegyverkezett fel, majd rátámadt két tanárra, akiket brutálisan bántalmazott. Mindkét pedagógus belehalt a sérüléseibe. 

A bűncselekmény elkövetése után a tettes maga hívta a rendőrséget. A beismerő vallomáson kívül számos más bizonyíték is rendelkezésre állt (kamerafelvétel, tanúk és a gyilkos fegyverek), így az ügyészek és a védelem közötti jogi vita inkább csak arról szólt, milyen büntetést kapjon az elkövető. A tettes ügyvédje szerint védence autizmusa súlyos, és az igazságügyi pszichiátriai ellátás megfelelőbb büntetés lenne, mint a börtön. 

Az elkövetőt az Országos Egészségügyi és Népjóléti Tanács jogi bizottsága megvizsgálta, de azt állapították meg, hogy a 18 éves fiatalember nem szenved súlyos mentális zavarban. A védelem az elítélt életkorára és csökkent érettségi fokára hivatkozva ezután rövidebb, 14 év börtönbüntetést kért. A bírói testület a lehető legsúlyosabb büntetést szabta ki, melyet a bíróság tanácselnöke azzal indokolt, hogy a bűncselekmény nagyon brutális és esztelen, kiterjedt és hosszan végrehajtott volt. 

Forrás: Dagens Nyheter

Svájc felfüggeszti a veszélyeztetett menekültek befogadását

Svájc migrációs államtitkárságnak szóvivője, Lukas Rieder hétfőn az AFP hírügynökségnek eljuttatott közleményében bejelentette, hogy Svájc határozatlan ideig felfüggeszti részvételét az ENSZ-nek a kiszolgáltatott menekültek áttelepítését célzó programjában. A közleményben a szóvivő leszögezi, hogy Bern továbbra sem kérdőjelezi meg az ENSZ-program létjogosultságát, azonban férőhelyhiány miatt Svájc átmenetileg nem tud újabb menekülteket fogadni. 

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) a biztonságos befogadó országokban bizonytalan, veszélyeztetett körülmények között élő menekülteket jobb ellátást garantáló országokba telepíti át. Az UNHCR 2022-ben 1,5 millió menekült áttelepítését tűzte ki célul, a 8,7 millió lakosú Svájc pedig 1820 veszélyeztetett helyzetű migráns vagy menekült áttelepítésére tett ígéretet. 

Lukas Rieder tájékoztatása szerint azonban a svájci menekültügyi rendszerre máshonnan is nehezedő váratlanul erős nyomás miatt az ország a befogadó kapacitásának a végére ért, különösen a szálláshelyek és a migránsok ellátásával foglalkozó alkalmazottak terén. Az év eleje óta már százezer menedékkérő és migráns érkezett Svájcba, amire a második világháború óta nem volt példa az alpesi országban. Az érkezők többsége, mintegy hetvenezer ember az ukrajnai háború elől menekült el.

Forrás: Le Figaro, UNHCR

A milánói zaklatások újabb tetteseit állították elő

Újabb négy egyiptomi származású fiatalt tartóztatott le az olasz rendőrség, akik a szilveszteri milánói szexuális zaklatások elkövetői voltak. Bár közel egy év telt el a megrázó események óta, a hatóságok még mindig dolgoznak a tettesek előállításán. Az ügyet csoportosan elkövetett nemi erőszak vádjával vizsgálja a milánói bíróság. A tavaly szilveszteri éjszaka folyamán legalább öt különböző szexuális indíttatású támadásra került sor az északolasz nagyvárosban. 

Az elkövetők ugyanazt a módszert alkalmazták minden esetben. Csoportosan körbevették az áldozatokat, majd ruhájukat letépve becstelenítették meg őket a hideg éjszakában. Térfigyelő kamerafelvételek segítségével a hatóságok mindeddig kilenc észak-afrikai származású tettest állítottak elő.

Forrás: La Republica, Il Giornale

Lampedusa szigetére látogatott Salvini

Matteo Salvini, a kikötőkért és infrastruktúráért felelős miniszter újra Lampedusára látogatott, hogy személyesen győződjön meg a szigeten kialakult migrációs helyzetről. A Liga főtitkára a sajtó munkatársainak nyilatkozva elmondta: a kormány 850 ezer eurós alapot különített el Lampedusa és Linate befogadóközpontjainak helyreállítására. A miniszter sajnálatosnak nevezte, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére is százával érkeznek az illegális bevándorlók a szigetre. Az éjszaka a parti őrség munkatársai 161 személy mentésére siettek, akik Szíriából, Pakisztánból, Etiópiából, Bangladesből és Egyiptomból érkeztek. 

Emlékeztetett, hogy minél többen vágnak neki a tengeri útnak, annál nagyobb a tragédiák megismétlődésének lehetősége is, ezért kell szigorú szabályokkal kezelni a bevándorlást. A korábbi migrációs rendeletek felülvizsgálatán és a jelenlegi krízishelyzethez alakításán dolgozik a kormány. A folyamatban lévő kivizsgálások azt bizonyítják, hogy szervezett emberkereskedelem zajlik a Földközi-tengeren, melynek első számú áldozatai a bevándorlók. Az Olaszországba érkezett migránsok akár háromezer etióp dollárt (nagyjából 21 000 forintot) is kénytelenek kifizetni a tengeri átkelésért.

Forrás: Il Giornale

Borítókép: Salah Abdeslam, a 2015 novemberében Párizsban elkövetett terrorista merényletsorozat marokkói származású, francia állampolgárságú fővádlottja (j5) és cinkosa, Sofiane Ayari (j2) perük első tárgyalásán egy brüsszeli bíróságon 2018. február 5-én (Fotó: MTI/EPA/AFP /Emanuel Dunand)