Ilham Alijev, Azerbajdzsán elnöke szerint mindkét félnek előnyös az, hogy országa az Európai Unió egyik fontos energiabeszállítójává válik. Felidézte: tavaly az EU 8,2 milliárd köbméter azeri gázt importált, idén már 11,3 milliárdot. Az ország teljes gázexportja jövőre 24 milliárd köbméter lesz, ahhoz képest, hogy 2021-ben még 19 milliárd köbméter volt – jegyezte meg.
Az azeri elnök rámutatott: most egy újabb energetikai híd alapkövét tették le, amely a villamos energia exportja előtt nyit újabb lehetőségeket. Azerbajdzsán zöldenergia-termelési kapacitása 27 gigawattos szél- és napenergiát jelent a szárazföldön, a Kaszpi-tengeri szélerőművek pedig 157 gigawatt teljesítményűek, az energia nyolcvan százalékát pedig exportálják. A román elnöki hivatal tájékoztatása szerint a bukaresti egyezménnyel útjára indított projekt az EU Global Gateway, a fenntartható és megbízható digitális, energetikai és közlekedési összeköttetések kialakítására irányuló európai stratégia részeként uniós finanszírozásra is számíthat.
Azerbajdzsán 2030-ig harminc százalékra akarja emelni a megújuló források arányát az ország által termelt energiamennyiségben, és jelentős potenciállal rendelkezik a vízi, szél- és napenergia-termelés terén. A villamos energiát szállító tenger alatti vezeték 1195 kilométer hosszúságú lesz, és gyors internetes adatátvitelre alkalmas optikai kábellel is összeköti majd Romániát és Grúziát.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (b2), Nicolae Ciuca román kormányfő (b), Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök (b3), Klaus Johannis román államfő (b4), Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b5) és Irakli Garibasvili grúz miniszterelnök Bukarestben, a Cotroceni-palotában 2022. december 17-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!