Tapinthatóvá vált a feszültség a Balkánon

Az év vége előtt voltak olyan pillanatok, amikor úgy tűnt, hogy akár a Balkánon is eldördülhetnek a fegyverek, felengednek a befagyottnak hitt konfliktusok. A Szerbia és Koszovó közötti ellentétek ismételt kiéleződése mellett Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában és Horvátországban is több helyen vált tapinthatóvá a feszültség. Elemzők szerint mindehhez nyilván hozzájárulhat, hogy nemcsak a térségben élő népeknek vannak egymás között rendezetlen ügyei, hanem a világban tapasztalható geopolitikai súlyponteltolódások közepette a nagyhatalmak is próbálják az érdekeiket érvényesíteni.

KOSOVO-SERBIA-DEMO Fotó: ARMEND NIMANI

Valójában azonban sejthető volt, hogy senkinek nem érdeke a mostani bonyolult helyzetben még tovább szítani a feszültséget, és egyszerre csak mintha (majdnem) mindenki belátta volna, hogy nem jött még el az ideje, így a feszültség is enyhült. A letartóztatott szerb rendőrt hazaengedték, igaz, továbbra is házi őrizetben marad. A szerbek – még ha ímmel-ámmal is – lebontották a barikádokat, felszabadították a határátkelőkhöz vezető utakat. A pátriárkának is lehetővé tették, hogy az ortodox karácsonyra – melyet január 7-én ünnepeltek – beutazzon Koszovó területére. Ugyanakkor az alapkonfliktust tekintve az ellentét továbbra is kibékíthetetlennek tűnik: 

Koszovó nem fog lemondani függetlenségéről, de az is nehezen elképzelhető, hogy Szerbia azt hajlandó lenne belátható időn belül elismerni.

 

Mindeközben nyilván vannak olyanok is, akiknek nem érdekük a helyzet rendezése. A közelmúltban felmerült egy német–francia tervezet, amelyben arra utaló jelek vannak, hogy a hidegháború idején kettészakadt Németország mintájára kívánják rendezni Szerbia és Koszovó kapcsolatait. Belgrád elfogadná Koszovó függetlenségét, de úgy, hogy hivatalosan azt nem ismeri el. Pristinának pedig be kellene tartania az eddig kötött megállapodásokat, közülük elsősorban az ország északi részének magas fokú autonómiát biztosító szerb önkormányzatok közösségének létrehozását. Valójában itt a helyzet megfordulni látszik olyan szempontból, hogy amíg a koszovói albánok autonómiatörekvései, illetve az azok elfojtását célzó szerb fellépés vezetett a tartomány önállósulásához, most azon belül a szerbek próbálnak hasonló módon hasonló célokat elérni. 

A balkáni térségben azonban nem csak a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok élezik a feszültséget. 

Mivel a népszámlálási adatok szerint Vukováron a szerbek aránya kevesebb mint harminc százalék, a horvátok megszüntették a kétnyelvű táblákra vonatkozó kötelezettséget. Ivica Dacsics szerb külügyminiszter viszont Horvátországba utazott, ahol olyan kijelentéseket tett, hogy ha a szerbek és horvátok nem is értenek mindenben egyet, egymás mellett kell élniük és felismerni közös érdekeiket. 

A horvátok pedig, miután bevezették az eurót, rájöttek, hogy sok minden olcsóbb Szerbiában. Kezd felvirágozni a bevásárlóturizmus. Sörért, dohánytermékekért, sóért, élelmiszerért utaznak át. Ezeket a termékeket 20–40 százalékkal olcsóbban szerezhetik be, sőt bizonyos feltételekkel még az áfát is vissza lehet igényelni.

A boszniai Szerb Köztársaság pedig a föderációs szervek rosszallása ellenére is megünnepelte megalakulásának napját. A hab a tortán, hogy Milorad Dodik  a legmagasabb „állami kitüntetést” adományozta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. A boszniai Szerb Köztársaság elnöke szerint ugyanis Putyin támogatása hozzásegített ahhoz, hogy a „Szerb Köztársaság megőrizte pozícióit a nemzetközi intervencionizmus ellenében”. Arra utaló reakciókról egyelőre nem tudni, hogy az orosz elnök személyesen utazik el átvenni a kitüntetést.

Borítókép: Koszovói szerbek tüntetnek szerb zászlóval. (Fotó: Armend NIMANI / AFP)