Szakértők szerint nem kell újabb háborútól tartani a Nyugat-Balkánon

Fokozott készültségbe helyezte a szerb hadsereget Alekszandar Vucsics, Szerbia elnöke, továbbá elrendelte, hogy a koszovói határtérségben állomásozó katonák számát 3500 fővel emeljék meg. Lapunknak Németh Ferenc, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) nyugat-balkáni országokkal foglalkozó szakértője beszélt arról, hogy bár feszült a helyzet a két fél között, nem új keletű eseményről van szó. Hozzátette: miután sem Belgrádnak, sem Pristinának nem érdeke egy fegyveres konfliktus, nem várható, hogy újabb háború alakul ki a térségben.

Raska, 2022. december 27. A szerb védelmi minisztérium sajtószolgálatának felvételén a szerb hadsereg 155 milliméteres önjáró tarackjai készültségben állnak a Koszovóval határos Raska városnál 2022. december 26-án. A Koszovóban december 25-én történt lövöldözés miatt Aleksandar Vucic szerb államfő a legmagasabb szintű harckészültséget rendelte el, és utasítást adott arra is, hogy a szerb katonák számát a határtérségben ezerötszázról ötezerre növeljék. MTI/AP/Szerb védelmi minisztérium sajtószolgálata Fotó: -MTI/AP/Szerb védelmi minisztérium sajtószolgálata

Már többször volt példa arra, hogy a szerb–koszovói határ szerb oldalán felsorakozott a szerb hadsereg bizonyos alakulata, tehát ami most történik, az nem újdonság

– mondta a Magyar Nemzetnek Németh Ferenc, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) kutatója azzal kapcsolatban, hogy fokozott készültségbe helyezte a szerb hadsereget Alekszandar Vucsics. A szerb államfő utasítást adott arra is, hogy a szerb katonák számát a határtérségben 1500-ról 5000-re növeljék.

A szakértő kizártnak tartja, hogy a két fél között háború alakuljon ki, ugyanis sem Belgrádnak, sem Pristinának nem érdeke egy újabb fegyveres konfliktus.

„A kilencvenes évek megviselték a térséget. A jelenlegi politikai vezetés is ebben az időszakban szocializálódott, mindenkinek van emléke arról, hogy nemcsak katonailag, politikailag és szociálisan, hanem gazdaságilag sem éri meg, hogy újra háború robbanjon ki” – fogalmazott a KKI munkatársa. Németh Ferenc szerint azért tűnik komolyabbnak a két ország közötti feszültség, mint az elmúlt években bármikor, mert a nemzetközi média felnagyítja az eseményeket. Hozzátette: ez a feleknek ráadásul még előnyére is válik, „hiszen a problémát a nemzetközi média által még komolyabbnak tudják feltüntetni”.

Serbian security forces on the border with Kosovo have been placed on a state of 'full combat readiness', following weeks of escalating tensions.

Kosovo declared independence in 2008 but Serbia refuses to recognise this.

Read more: https://t.co/VHMUCorL1G pic.twitter.com/aCvZqbewIx

— Sky News (@SkyNews) December 27, 2022

Milan Krsztics, a Belgrádi Egyetem munkatársa arról beszélt a Danas napilapnak, hogy „bár távolabb vagyunk a szerb–koszovói kapcsolatok normalizálásától, mint néhány hónappal korábban, úgy gondolom, egyik fél sem adta fel a párbeszéd és a megegyezés lehetőségét”.

Az egyetem egy másik szakértője, Szlobodan Zecsevics pedig az Egyesült Államok és az Európai Unió szerepére hívta fel a figyelmet: „Véleményem szerint a Nyugat mindkét felet figyelmeztetni fogja, súlyos következményekkel fog járni, ha továbbra is feszültséget szítanak.” Hozzátette ugyanakkor, hogy ha a Nyugat kezdeményezi is a helyzet megoldását, kérdés, hogy Belgrád és Pristina mennyire lesz hajlandó engedményeket tenni.

Más elemzők azonban nem zárják ki a két fél közötti feszültség eszkalálódását.

Timothy Less, a Cambridge-i Egyetem vezető kutatója a Politika szerb napilapnak arról beszélt, hogy az albánok akár szerb életek árán is megpróbálhatják eltávolítani azt a barikádot, melyet a Koszovóban élő szerbek állítottak a Mitrovica városába vezető úton. 

#Serbs build new barricades in #Mitrovica. pic.twitter.com/VZB0Ume1GH

— NEXTA (@nexta_tv) December 27, 2022

A szakértő szerint ebben az esetben Belgrád a katonaság bevetésével válaszolhat, így viszont Koszovó északi része konfliktusövezetté válna, ami az egész nyugat-balkáni térségre hatással lenne, különösen Bosznia-Hercegovinára és Montenegróra. Hozzátette: ennek a forgatókönyvnek egy másik következménye is lenne, mégpedig az, hogy Szerbia déli részén, közel a koszovói határhoz, a Presevo-völgyben élő albán közösség is megpróbálna elszakadni Szerbiától.

Borítókép: A szerb védelmi minisztérium sajtószolgálatának felvételén a szerb hadsereg 155 milliméteres önjáró tarackjai készültségben állnak a Koszovóval határos Raska városnál 2022. december 26-án (Fotó: MTI/AP/Szerb védelmi minisztérium sajtószolgálata)