A lengyelek tiltakoznak erdőik brüsszeli gondnokság alá helyezése ellen

Egy újabb, tagállami hatáskörbe tartozó területet, az erdőgazdálkodást vonná uniós felügyelet alá az Európai Parlament. A lengyel erdészeti szakhatóságok körében élénk tiltakozásokat vált ki a javaslat, súlyos következményekre figyelmeztetnek, ha a terv megvalósul.

Protest against large scale logging in Bialowieza forest Fotó: OMAR MARQUES

Az Európai Parlament a javaslat indoklásában az éghajlatváltozás és a globális felmelegedés elleni küzdelemre és a természetvédelemre hivatkozik. Ambiciózus uniós célkitűzés a biodiverzitás (biológiai sokféleség) megújítása 2030-ig, amelynek fontos része az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 55 százalékos csökkentése 1990-hez képest. Ennek elérésében döntő fontosságuk van a szén-dioxidot elnyelő erdőknek. Az uniós stratégia egyik célkitűzése a szárazföldi területek tíz százalékának „passzív védelme”. 

Lengyelország esetében ez lényegében azt jelenti, hogy az erdők 27 százalékát, éppen a legrégebbieket „magukra hagynák”. 

Ez Varsó számára elfogadhatatlan: véleménye szerint nemcsak a természetre, hanem a gazdaságra is veszélyt jelentene. A lengyel erdők a fafeldolgozó iparral együtt mintegy 400 ezer embernek adnak munkát, és néhány százalékkal járulnak hozzá a lengyel GDP-hez.

A fafeldolgozó iparnak máshonnan kellene beszereznie a nyersanyagot, olyan régiókból, ahol emiatt felgyorsulna a trópusi erdők pusztulása, ráadásul a hosszú szállítási útvonal további szén-dioxid-kibocsátással járna, és energiaigényes nyersanyagok sokkal nagyobb mértékű felhasználásához vezetne. 

Végeredményben – ahogy a LP vezérigazgatója a Do Rzeczy hetilapnak elmondta – nemhogy mérsékelnék, hanem éppen felgyorsítanák az éghajlatváltozást. 

Az illetékes emlékeztetett a kelet-lengyelországi, Fehéroroszországba átnyúló Bialowieza-erdő helyzetére, amely az egyik utolsó érintetlen európai ősrengeteg, és számos ritka állatfaj, köztük bölények élőhelye. Az Európai Unió beavatkozása ott súlyos fapusztuláshoz vezetett. 

Az Európai Bíróság 2018-as ítélete szerint Lengyelország uniós jogot sértett azzal, hogy engedélyezte a fakivágást a Bialowieza-erdőben. Az EU és lengyel környezetvédők szerint ez ugyanis veszélyeztette az uniós védettség alatt álló erdőt, de Varsó szerint éppen annak pusztulását akarták megállítani az intézkedéssel, mert a lucfenyők kérgét betűzőszú támadta meg. 

A luxembourgi ítélet napi százezer eurós pénzbírságot helyezett kilátásba arra az esetre, ha folytatódik a fakivágás. A lengyel kormány, bár nem értett egyet a bíróság döntésével, bejelentette, hogy végrehajtja az ítéletet. 

A brüsszeli beavatkozás következtében a Bialowieza-erdő ma az odalátogatók szerint úgy hat, mint valamiféle szomorú temető, tele kipusztult fákkal. 

Ha az erdőgazdálkodás Brüsszel kezébe kerül, lengyel aggodalmak szerint hasonló sorsra lesz kárhoztatva a Varsó környéki Kampinos Nemzeti Park vagy a Torunt, Gdanskot és más lengyel városokat körülölelő erdők is.

Brüsszeli gondnokság

Anna Moskwa környezetvédelmi és klímaügyi miniszter bírálta a lengyel ellenzéki EP-képviselők magatartását, akik az ENVI-bizottságban megszavazták az indítványt. Rámutatott, hogy a − jelenleg ellenzéki − Polgári Platform és Lengyel Parasztpárt 2007–2014 között regnáló kormánya privatizálni akarta az erdőket, most pedig Brüsszel felügyelete alá helyezné őket. 

Egyes vélemények szerint az erdők kivonása a lengyel hatóságok ellenőrzése alól bizonyos személyek és érdekcsoportok nyomására történik, akik/amelyek befektetési területnek tekintik ezeket az erdőket. 

Nem érdeklik őket a természeti szépségek, hanem csak az, hogy mit rejt a föld mélye. Röviden szólva „gondnokság alá helyeznék” a lengyel erdőket. A lengyel erdészeti hatóságok kötelességüknek tekintik a közvélemény riasztását, hogy ez a lopakodva, fokozatosan előrehaladó folyamat a lengyel nemzeti örökséget veszélyezteti. 

Borítókép: A lengyel Bialowieza erdő (Fotó: Anadolu Agency/AFP/Omar Marques)