Rebellion for Peace (Lázadás a békéért) címmel tartanak ma este Berlinben békedemonstrációt Ukrajnáért. A tüntetéshez kapcsolódóan a helyi rendőrség közölte, megnövelt létszámmal biztosítják a rendezvényt, mivel tartanak attól, hogy atrocitások lesznek − írja a Deutsche Welle német hírportál. A demonstrációt Sahra Wagenknecht, a német Baloldali Párt (die Linke) egyik volt vezetője és Alice Schwarzer publicista szervezi, aki hangsúlyozza, hogy világossá tették: semmilyen szélsőséges szimbólum megjelenését vagy radikális viselkedési formát nem engednek majd. Várnak viszont mindenkit, aki szeretné kifejezni együttérzését az ukrán néppel. A demonstráció a Brandenburgi kapunál lesz majd, Berlin központjában.
A szervezők tízezres létszámra kértek és kaptak területhasználati engedélyt, azonban az általuk indított online petíciót, ami tárgyalások megkezdésére és kompromisszumok meghozatalára szólítja fel mindkét harcoló felet, már 620 ezren írták alá.
Schwarzer szerint ez a szám önmagában arra enged következtetni, hogy a fentieken túl az Ukrajnának adott fegyverek mellett diplomáciai támogatás szükségességét is aláhúzó „Kiáltvány a békéért” akár egy egész civil mozgalmat is elindíthat.
Olaf Scholz német kancellár korábban a ZDF német hírtelevíziónak úgy nyilatkozott, hogy nem osztja a kiáltványban foglaltakat. „Az orosz elnök jelenleg a tárgyalásoknak csak egy formáját fogadja el, a feltétel nélküli megadást, amely lehetővé teszi számára, hogy minden célját keresztülvigye” – mondta. Robert Habeck alkancellár és gazdasági miniszter ragaszkodott ahhoz, hogy „minden épeszű ember békét akar”. A Zöldek politikusa az ARD televíziócsatorna műsorában azt mondta, hogy a gyűlés szervezői békeként próbálnak eladni valamit, amit egy „imperialista diktátor” kényszerít Európára, ami meghívás lenne Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy más országokat is lerohanjon. A balközép szociáldemokrata SPD és a szocialista Baloldali Párt szintén elutasította a részvételt.
A háború pénteki évfordulóján sok ország fővárosában tartottak megemlékezéseket és béketüntetéseket.
A pénteki berlini tüntetésen tízezren vettek részt; a rendezvény egy, a szervezők szerint a háborúban szétlőtt orosz gyártmányú T–72-es harckocsi kiállításával végződött. Az üzemképtelen harceszközt a berlini orosz nagykövetség elé szállították.
Az Egyesült Királyságban Rishi Sunak miniszterelnök a Downing Street 10. szám előtt egyperces csendet tartott ukrán tisztviselőkkel, III. Károly király pedig nyilatkozatot tett közzé, amelyben méltatta az ukrán nép „figyelemreméltó bátorságát és ellenálló képességét”.
Szerbiában oroszellenes tüntetők megpróbálták megostromolni a belgrádi orosz nagykövetséget, de nem jártak sikerrel.
A párizsi Eiffel-tornyot és a lisszaboni parlament épületét Ukrajna zászlajának színeiben világították ki csütörtök este, az évfordulóra készülve. Pénteken a sydney-i operaház is követte a példát, csütörtökön és pénteken több ausztrál városban is tüntetések voltak.
Dél-Koreában többtucatnyi ember, köztük ukrán emigránsok gyűltek össze a szöuli orosz nagykövetség előtt.
A thaiföldi Bangkokban egy ukrán nő, Iljana Marcsenjak Harkivból jelentkezett be videótelefonon egy rendezvényen.
Őszintén szólva nem találok szavakat arra, hogy leírjam, mit érzünk ma én és minden egyes ukrán a földünkre zúdított teljesen irracionális, kegyetlen és szörnyű háború miatt
– mondta.
Borítókép: Békejelet formázó égő mécsesek a berlini Brandenburgi kapunál 2023. február 23-án, egy nappal az Ukrajna elleni háború megindításának első évfordulója előtt (Fotó: MTI/AP/DPA/Paul Zinken)
