Bulgáriában tegnap feloszlatták a parlamentet, mert sem a tavaly októberi választásokon győztes jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért párt (GERB), sem a második befutó, a legutóbb kormányzó, a Folytatjuk a Változást (PP) párt, illetve a korábbi koalíciós partner, a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) sem tudott többséget szerezni a törvényhozásban. Az országban így folytatódik a már két éve húzódó politikai válság, a választók idén áprilisban ötödször járulhatnak az urnák elé. Nem csoda, hogy lassan belefásulnak a politikába, és a legutóbbi voksoláson a részvétel kevesebb mint 30 százalék volt.
A legutóbbi parlament két dolog miatt maradt emlékezetes. Aktív munkáját azzal kezdte, hogy fegyvert adott Ukrajnának, az utolsó döntésével pedig elismerte népirtásként a holodomort (amikor 1932–34 között a szovjet hatalom ukránok millióit ítélte éhhalálra)
– nyilatkozta Teodora Jovcseva politológus.
– Ez a parlament a geopolitikai (amerikai) akarat parlamentje volt, amely fő feladatának az oroszellenes pozíciók kiépítését tartotta, ami korábban itt tabutémának számított. Ez a parlament két sajnálatos eseménnyel vonul be a történelembe: először is azzal, hogy az elmúlt két évben ez a harmadik nemzetgyűlés, amelynek nem sikerült kormányt felállítania, illetve megalakulásakor példátlan módon akadályozta a parlament elnökének megválasztását – folytatta. Jovcseva szerint a következő választásoknál két tényező játszik meghatározó szerepet. Az egyik az, hogy a két liberális párt, a Folytatjuk a Változást és a Demokratikus Bulgária (DB) egyesül-e a választási kampányban, amivel komoly kihívóvá válhat, illetve az, hogy az idén ősszel helyhatósági választások is lesznek az országban.
A baloldali Epicenter hírportál szerint az idő Bojko Boriszov pártjának, a GERB-nek dolgozik, amely a választási kampányában minden tűzerejét a két protest pártra, a PP-re és a DB-re zúdíthatja, próbálva megakadályozni egyesülésüket. Boriszovék nap mint nap a Petkov-kormány korrupciós botrányait hozzák nyilvánosságra. Kérdéses azonban, hogy ők képesek lesznek-e koalíciós partnert találni, komoly nézetkülönbség van ugyanis a BSZP-vel az orosz–ukrán háború megítélésében. Amíg a GERB oroszellenes retorikájával szeretné elnyerni az amerikaiak tetszését, addig az oroszbarát bolgár szocialistáknál vörös vonalnak számít az Ukrajnának nyújtandó közvetlen katonai támogatás. Kornelia Ninova pártelnök politikája egyébként szocialistaként Robert Ficóéhoz hasonlítható, a migránskérdésben, a genderideológia megítélésében azonosságot mutat a magyar kormányéval.
Rumen Radev államfőnél a legfőbb talány, hogy az úgynevezett ügyvivő kormány folytatja-e az előző parlament oroszellenes retorikáját, vagy mérsékeltebb hangnemet üt meg.
Nem szabad arról megfeledkezni, hogy az államfő 2021 novemberében azt nyilatkozta, hogy a Krím félsziget Oroszország része, az Európai Unió szankciói pedig hatástalanok. A hírportál megállapítása szerint a bolgár politikai válság elmélyülése növeli az elnöki rendszer híveinek táborát; amennyiben folytatódnak a radikális politikai megrázkódtatások, nem marad más választás, mint az elnöki rendszer bevezetése. Amennyiben kudarcba fullad Bulgária schengeni és eurózóna-tagsága, illetve Romániát felveszik a schengeni térségbe, Bulgáriát pedig nem, az ország szürke, kiszámíthatatlan geopolitikai zónába kerülhet.
Borítókép: Kormányellenes tüntetés Szófiában 2020. október 3-án (Fotó: Artur Widak/NurPhoto)
