Scholz: Európában Németország nyújtja a legtöbb támogatást Ukrajnának

A német kancellár szerint pénzügyi, humanitárius és katonai szempontból is Berlin támogatja leginkább Kijevet az unió tagállamai közül.

Brüsszel, 2023. február 9. Olaf Scholz német kancellár nyilatkozik a sajtó képviselõinek, amint megérkezik az európai uniós tagországok állam- és kormányfõit tömörítõ Európai Tanács kétnapos brüsszeli tanácskozásának elsõ napi ülésére 2023. február 9-én. MTI/EPA/Stephanie Lecocq Fotó: Stephanie Lecocq

Németország az Európai Unió azon országa, amely a legtöbb pénzügyi és humanitárius támogatást, valamint a legkonkrétabb segítséget nyújtja Ukrajnának akkor is, ha fegyverszállításról van szó − jelentette ki Olaf Scholz német kancellár Brüsszelben, az uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozójára érkezve csütörtökön.

Olaf Scholz újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, a találkozó alkalmat ad arra, hogy az Európai Unió újra egységet mutasson, szolidaritását fejezze ki, és kinyilvánítsa, hogy továbbra is támogatja Ukrajnát függetlenségének és önállódásának megvédésében mindaddig, ameddig csak szükséges.

Emmanuel Macron francia elnök azt közölte, nem tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel vadászrepülőgépek küldéséről Kijev számára.

A francia elnök továbbá fontosnak nevezte, hogy a bevándorlással kapcsolatban folytatott tanácskozás során megerősített külpolitikai keret kiépítésében állapodjanak meg a tagállami vezetők.

Giorgia Meloni Olaszország miniszterelnöke időszerűtlennek, helytelennek nevezte, hogy Macron az EU-csúcs elött tárgyalásokat folytatott az ukrán elnökkel, mivel véleménye szerint ez káros lehet az ukrajnai háborúval kapcsolatos európai egységre. Azt is hangsúlyozta, hogy Olaszország teljes mértékben elkötelezett Kijev támogatása mellett.

Az ukrajnai konfliktus mindannyiunkat érint. Úgy gondolom, hogy az a legjobb módja a párbeszéd és a béke lehetőségének megteremtéséhez, ha kiegyensúlyozott szinten tartjuk az erőinket, és támogatjuk Ukrajnák

− fogalmazott az olasz miniszterelnök.

Mark Rutte holland miniszterelnök Ukrajna uniós tagjelölti státuszával kapcsoltban azt mondta: Ukrajna óriási erőfeszítéseket tesz a tagsághoz vezető úton. Közölte, várja az Európai Bizottság értékeléseit a Kijevvel szemeben támasztott követelmények teljesítéséről, de − mint fogalmazott − már magában az is lenyűgöző hogy Ukrajnában megvan az erő és az akarat, hogy megtegye a csatlakozáshoz vezető következő lépéseket.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője érkezésekor azt mondta, az EU támogatja további katonai segítség nyújtását a védekező, honvédő háborút folytatót Ukrajna számára.

Biztos vagyok abban, hogy ma több támogatáshoz jut Ukrajna. Több fegyverhez, több katonai és pénzügyi támogatáshoz, hogy képes legyen ellenállni az orosz agressziónak

− fogalmazott.

A csúcstalálkozó témái között szereplő migrációs helyzettel kapcsolatban, kérdésre válaszolva azt mondta: nincs migrációs válság, csak az érkezők számának növekedése tapasztalható. − Nem mondanám, hogy migrációs válság van, noha kétségtelen, hogy a migránsok és menedékkérők száma növekszik a Földközi-tenger keleti térségében − fogalmazott a főképviselő, majd hozzátette: biztosítani kell a legális migráció lehetőségét, ugyanis szerinte Európának szüksége van a migránsokra.

Gitanas Nauséda litván elnök szerint Volodomir Zelenszkij ukrán elnök jelenléte az EU-csúcson fontos jelzést küld az orosz vezetésnek, és inspiráló hatással lesz az uniós tagállamok vezetőire is, akik személyesen is láthatják az elkötelezettséget és az önbizalmat az ukrán elnök szemében. 

Mint mondta, országa továbbra is támogatja az Oroszországgal szemben bevezetett szigorúbb korlátozó intézkedéseket, mivel a merészebb, nagyobb szabású intézkedések sokkal hatékonyabbak, mint a kis lépések.

Közölte továbbá, Litvánia támogatja további orosz cégek, például a Roszatom, és gyémántkereskedő vállalatok és további orosz bankok szankcionálását, ami − véleménye szerint − segítené az orosz gazdaság erősebb nyomás alá helyezését. A migrációval kapcsolatban a litván elnök elmondta, hogy Litvánia nemrégiben kerítést épített az illegális migránsok visszatartására, azonban hangsúlyozta, nem csak fizikai akadályokra, hanem jogi keretre is szükség van, amely segíti az illegális migráció és annak eszközként való felhasználása elleni küzdelmet − tette hozzá.

Kaja Kallas észt miniszterelnök érkezéskor adott nyilatkozatában kiemelte, az EU-nak hasonló mechanizmust kellene alkalmaznia, mint a koronavírus elleni oltóanyagok esetében: az uniós országok pénzeszközöket biztosíthatnának, az Európai Bizottság pedig beszerezné a katonai védelmi felszereléseket Ukrajna számára. A migrációval kapcsolatban elmondta, hogy az EU-nak a tagállamokkal együtt közös erőfeszítéseket kell tennie a határvédelem finanszírozására, és közösen kell fellépniük a migráció zsarolóeszközként való használata ellen. Hangsúlyozta, hogy erős megállapodásokat kell kötni a partnerországokkal az illegális migránsok hatékony visszafogadása érdekében.

Világos üzenetet kell küldeni, hogy csak az jöhet és maradhat Európában, akinek ehhez joga van

− jelentette ki.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök délelőtt Brüsszelbe érkezett, ahol személyesen vesz részt az uniós csúcson.

Borítókép: Olaf Scholz német kancellár nyilatkozik a sajtó képviselőinek, amint megérkezik az európai uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács kétnapos brüsszeli tanácskozásának első napi ülésére 2023. február 9-én (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)