A kínai hadsereg hétfőn éleslövészetet tart a Tajvani-szorosban

A kínai hadsereg szombaton háromnapos hadgyakorlatba kezdett a Tajvani-szorosban, a szigetországgal fennálló feszültségek közepette, miután a tajvani elnök, Caj Jing-ven az Egyesült Államokban találkozott az amerikai képviselőház elnökével, Kevin McCarthyval.

Magyar Nemzet
Forrás: MTI2023. 04. 08. 7:19
CAJ Jing-ven
Tajpej, 2023. április 06. A videófelvételrõl készített képen a tajvani légierõ egyik Mirage légtérvédelmi vadászbombázója bevetésre indul a Hszincsu légitámaszpontról 2023. április 6-án. Az elõzõ napon a tajvani védelmi tárca közölte, hogy a Santung kínai repülõgéphordozó megközelítette Tajvan szigetét a Fülöp-szigetek felõl. Kína az utóbbi napokban fokozta katonai jelenlétét a térségben, válaszul Caj Jing-ven tajvani elnök amerikai diplomáciai útjára. MTI/AP/Johnson Lai Fotó: Johnson Lai
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kínai hadsereg szóvivője egy közleményben azt írta, hogy a katonai manőverek komoly figyelmeztetésként szolgálnak a szigetország függetlenségére törekvő szeparatista erőknek és a velük összejátszó külső erőknek és provokatív tevékenységüknek.

A helyi tengerészei hatóságok bejelentették, hogy a kínai hadsereg hétfőn éleslövészetet tart a Tajvani-szorosban a keleti Fucsien tartomány partjainál.

Tajpej szerint a manőverek veszélyeztetik az ázsiai-csendes-óceáni térség stabilitását és biztonságát.

A bejelentések Caj Jing-ven elnök e heti egyesült államokbeli látogatását követik, ahol szerdán találkozott Kevin McCarthyval, a képviselőház elnökével. Peking határozott és erőteljes intézkedéseket helyezett kilátásba megtorlásként.

Kína nemtetszéssel szemléli a tajvani hatóságok és az Egyesült Államok között az utóbbi években zajló közeledést, amelynek keretében Washington a hivatalos kapcsolatok hiánya ellenére jelentős katonai támogatást nyújt a szigetnek.

Kína a 23 millió lakosú Tajvant az egyik tartományának tekinti, amelyet az 1949-es kínai polgárháború vége óta nem sikerült újraegyesíteni területének többi részével.

Az Egyesült Államok 1979-ben elismerte a Kínai Népköztársaságot, és a Peking által védett egy Kína elv értelmében elvileg nem lehet hivatalos kapcsolata a Kínai Köztársasággal (Tajvannal).

Csütörtök óta Peking fokozza a Tajvanra gyakorolt katonai nyomást azzal, hogy hadihajókat és repülőgépeket küld a szorosba.

Az új manőverek pontos helyét nem határozták meg, eltekintve a hétfői éleslövészeti gyakorlatoktól, amelyek helyszíne Kína Tajvannhoz legközelebbi pontjánál lesznek.

A kínai partok és a sziget közötti tengerszoros legszűkebb része mintegy 130 kilométeres.

Borítókép:  A videófelvételről készített képen a tajvani légierő egyik Mirage légtérvédelmi vadászbombázója bevetésre indul a Hszincsu légitámaszpontról 2023. április 6-án.  (Fotó: MTI/AP/Johnson Lai)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.