Saját családjuk és a társadalom is kiközösíti azokat Marokkóban, akik nem a lakosság túlnyomó részére jellemző muszlim, hanem a keresztény hit mellett döntöttek: muszlim rítusok szerint kell élniük, és csak titokban gyakorolhatják a vallásukat, noha az alkotmány garantálja a gondolat-, vélemény- és gyülekezési szabadságjogot – számolt be a Bladi.net. A francia hírportál jelzi, a túlnyomórészt muszlimok lakta Marokkóban a keresztényeknek az iszlám tanai szerint kell élniük: be kell tartaniuk a Koránban foglalt kötelezettségeket, és a saját gyermekeiket nem nevezhetik el keresztény szentekről, emellett minden korosztálynak kötelezően iszlám oktatásban kell részesülnie.
Egy Saïd nevű marokkói keresztény férfi, aki titokban Dávid néven kereszteltek meg, arról számolt be az Omnesmag.com nevű katolikus hírportálnak, hogy az egészben az a társadalmi elutasítás és megbélyegzés a legrosszabb, amellyel szembesülniük kell. Sokan még az állásukat is elvesztették a vallásuk miatt.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma által közzétett jelentés szerint a 37 millió lakosú Marokkóban a nyolcezret is elérheti a keresztények száma. A jelentés hangsúlyozza, a törvény bünteti a muszlimok más vallásra való áttérítésére irányuló próbálkozásokat, továbbá tiltja az iszlám bírálatát. A dokumentumból az is kiderül, hogy az országban tevékenykedő külföldi papok, attól tartva, hogy hittérítő bűnvádi eljárás alá vonják őket, inkább nem tanácsolják a keresztény vallásúaknak, hogy templomba járjanak. Marokkóban ugyanis rendkívül szigorúan büntetik azt, aki egy muszlim vallású embert megpróbál más hitre áttéríteni, ezért hat hónaptól három évig terjedő tényleges szabadságvesztés és pénzbírság is jár.
Marokkóban két egyházmegye működik, melyeket spanyol érsekek vezetnek: a rabati érsekség élén Crístóbal López Romero szalézi bíboros áll, a tangeri közösséget pedig Emilio Rocha Grande vezeti.
A Marokkóban élő keresztények többsége külföldi, a közösség több mint kilencven százaléka a Szaharától délre fekvő területekről származik. Nagy számban érkeznek az országba egyetemi ösztöndíjakkal diákok, és egyre többen vannak azok is, akik az Európába jutás reményében mennek Marokkóba. A helyi keresztények száma azonban egyre inkább csökken: 1956-ban még több mint kétszáz katolikus templomot és közel háromszázezer hívőt számláltak Rabatban és Tangerben, 2019-re mindössze 44 templom és 57 pap maradt a térségben – közölte a francia Le Point hetilap.
