Keresztényüldözésről akkor beszélünk, ha alapvető támadás éri az emberi jogokat, például az élethez, a szabadsághoz vagy a testi épséghez való jogot. Ezért ha valaki keresztény hite miatt kínzást, embertelen vagy megalázó bánásmódot szenved el, rabszolgaságba kényszerítik, halállal fenyegetik, fizikai vagy nemi erőszak áldozata lesz, keresztényüldözésről beszélünk – fejtette ki lapunknak Kóré András. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Vallás és Társadalom Kutatóintézetének tudományos segédmunkatársa elmondta, megjelenési formáit tekintve a politikai, állami rendszerszintű üldöztetést, az ideológiai és politikai erőszakos cselekmények általi üldöztetést, illetve a társadalmi sebezhetőséget, a szűkebb környezet negatív diszkriminatív magatartását különböztetjük meg.
Növekvő tendencia
Kóré András arról tájékoztatott, hogy a keresztényüldözés növekvő tendenciát mutat: 2021-ben 380 millió keresztény szenvedte el az üldöztetés valamely megjelenési formáját, míg 2016-ban ez a szám 270 millió fő volt. Ennek okaként a terrorszervezetek, a félkatonai alakulatok számának és ezek műveleti képességeinek növekedését említhetjük, ugyanakkor fontos felhívni rá a figyelmet, hogy a nyugati világon kívül a kereszténység a leggyorsabban növekvő vallás.
A keresztényüldözésnek leginkább kitett országok közé tartozik Észak-Korea, Afganisztán, Líbia, Jemen és Irán, ahol állami szintű üldöztetés zajlik, ugyanakkor jelenleg Nigériában szenvedik el a legtöbben az üldöztetés valamennyi formáját Krisztus-hitük miatt. Bár a kétszázmilliós ország majdnem fele keresztény, a terrorszervezetek támadásainak eredményeképpen a halálos áldozatok száma egyes becslések szerint az évi tízezer főt is megközelíti, a belső menekültek száma pedig eléri a hárommillió főt
– sorolta a szakértő. Elmondta, azon tagállamokban, ahol a saríát, az iszlám törvénykezést bevezették, a keresztény gyerekek nem járhatnak a muszlim társaikkal egy intézménybe, a lányok pedig egyáltalán nem vehetnek részt az oktatásban. Pakisztán a társadalmi sebezhetőségre ad példát, ott a keresztények alapvetően érinthetetlenek, a közvélekedés szerint tisztátalanná teszik a többségi népességhez tartozókat, amire jó példa, hogy nem ihatnak ugyanabból a kútból, mint a muszlim emberek.
Vannak a vallási fanatizmus ideológiai hátterével rendelkező terroristaszervezetek, ilyenek az Iszlám Állam és az al-Káida különböző regionális szervezetei, illetve Nigériában a Boko Haram – magyarázta Kóré András. A szakértő szerint az ismertebb terrorszervezetek között van – a teljesség igénye nélkül – a Jama’at Nasr al-Islam wal Muslimin (az iszlámot és a muszlimokat támogató csoport), az Iszlám Állam Nyugat-afrikai Tartománya és a Mághrebi al-Káida.
Kóré András elmondta, tömeges nemzetközi vagy egy-egy ország részéről megnyilvánuló, keresztényüldözés elleni fellépésről sajnos nem lehet beszámolni. Ma már a nyugat-európai kormányok számára politikailag nem korrekt keresztény többségű országoknak segíteni, ugyanakkor a magyar tapasztalatok határozottan pozitívak. Azon közösségek, amelyek Magyarország támogatásának köszönhetően vissza tudtak térni a konfliktust megelőző életvitelükhöz, és meg tudtak erősödni, nemcsak a szülőföldjükön élnek tovább, de az őket körülvevő többségi népnek is segítséget tudtak nyújtani.
Terrortámadások Európában
De vajon létezik-e keresztényüldözés a nyugati világban? Kóré András szerint a nyugati országokban inkább keresztényellenességgel találkozhatunk. A baloldali, politikai korrekt világba nem illik bele a kereszténység annak hagyományos értékeivel.
Elsősorban a keresztény jelképek megtagadásával találkozhatunk, legutóbb a G7-találkozó miatt eltávolították a keresztet a vesztfáliai béke megkötésének helyszínéről. Ugyanakkor a keresztényüldözés erőszakos formái is megjelentek kontinensünkön, 2015 és 2021 között 67 iszlamista terrortámadás történt Európában, amelyek több száz halálos áldozatot követeltek.
Magyarország segít, a Nyugat kevésbé
– A Hungary Helps program a segítő Magyarország programja. A magyar emberek együttérzését és nagyvonalúságát igyekszünk kifejezni a nagyvilágban a humanitárius támogatáson keresztül, és szolidaritást vállalunk üldözött keresztény testvéreinkkel – erről már Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkár beszélt lapunknak. Ennek oka, mint mondta, hogy egyrészt felismertük és megértettük: a keresztényeket nagyon nagy számban üldözik a világban azért, mert Krisztusban hisznek, és azt is felismertük, hogy a nyugati országoknak felelősségük van abban, hogy odaálljanak üldözött keresztény testvéreik mellé.
Sajnos azonban a nyugati világ keresztény identitásával együtt a keresztény szolidaritását is elvesztette, ezért az üldözött keresztények a Közel-Keleten, Ázsia több részén, Afrikában és a világ más részein nem számíthatnak segítségre a nyugati kormányoktól és nemzetközi szervezetektől. Magyarország volt az az ország, amely elsőként felismerte állami szinten, hogy az üldözött keresztényeknek segítségre van szükségük
– fogalmazott az államtitkár. Kifejtette, ez a keresztény szolidaritás elve, ugyanakkor látni kell, hogy egy kormányzati kezdeményezésű programról van szó, amely sosem lehet tisztán karitatív szemléletű, mindig gondolni kell a magyar érdekekre is. – Ezért az érző szív mellett a józan ész is alapelvünk, miszerint a bajba jutott közösségeket – legyenek keresztények vagy nem keresztények – nem Európába kell hozni, hanem meg kell teremteni a szülőföldön maradás lehetőségét. Ha a migrációval akarjuk megoldani a humanitárius válsághelyzetet, azzal csak a bajt importáljuk és hozzuk Magyarországra, ezért inkább a segítséget visszük oda, ahol erre szükség van – mondja az államtitkár.
A józan észt követve
A nagy nyugati segítségnyújtási programokhoz képest a Hungary Helps egy kisebb erőforrásokból gazdálkodó és mindössze hatéves program, ennek ellenére a fiatal korát az előnyére fordította, mert nem kötik a régi, elcsontosodott szabályok, amelyek a nagy nyugati segélyprogramokra jellemzők. Azbej Tristan szerint így a józan észt követve, nem az irodákból próbálják eldönteni, hogy hogyan segítsenek az embereknek, nem nagy nemzetközi szervezetek véleményét kérik ki. – Egész egyszerűen oda megyünk, ahol baj van, és az emberekkel, az egyházi vezetőkkel beszélünk, és amikor elmondják, hogy mire van igazán szükségük, akkor azt támogatjuk, nem a saját elképzeléseink mentén intézkedünk. Nagyon fontos és manapság már ritka támogatáspolitika, hogy az adományt közvetlenül a bajba jutottaknak adjuk, nem valami nagy, sokszor átláthatatlan nemzetközi programnak. A magyaros kreativitást latba vetve és alkalmazva próbálunk segítséget nyújtani – tette hozzá az államtitkár.
Azbej Tristan példaként említette a Nigériában pünkösdkor történt terrortámadást, amelyben ötven keresztényt gyilkoltak meg a szentmisén. – Néhány órával az eset után megkérdeztem a helyi püspököt, hogy mire van szükség, és elmondta, hogy az orvosi mentőmunkálatokra nincs anyagi forrás, valamint a szegényebb családok nem tudják eltemetni a halottaikat, így egy anyagi gyorssegélyt kértek. Más esetben iraki vagy szíriai belső menekült keresztény közösségek azt kérték, hogy támogassuk a gyermekeik taníttatását – sorolta az államtitkár. A ninivei fennsíkot Irakban az ISIS lerombolta, beleértve egész keresztény településeket, ott azt kérték Magyarországtól, hogy segítsünk nekik templomaik, otthonaik, településeik újjáépítésében. – Éppen nemrég jártunk ott Novák Katalin köztársasági elnök asszonnyal, és láthattuk a magyar támogatásból újjáépített katolikus települést Tell-Aszkúfban, ahol a helyiektől megtudtuk: annyira hálásak nekünk, hogy sokszor hivatkoznak a településükre úgy, hogy Magyarország lánya – idézte fel Azbej Tristan. A programban más módon is igyekeznek segítséget nyújtani, például sok keresztény közösségben a fiataloknak esélyük sincs rá, hogy felsőoktatási intézménybe kerüljenek, ezért indult el fiatal keresztényeknek Magyarországon egy ösztöndíjprogram.
Magyar egyetemeken minden évben száz afrikai vagy ázsiai keresztény fiatal kap ösztöndíjat, hogy itt szerezhessenek diplomát. Gyakorlatilag itt, Magyarországon neveljük ki e keresztény közösségek számára a jövő vezető nemzedékét. Mindig abban igyekszünk segíteni, amire szükség van, mert az üldözött keresztények szerte a világban, több mint hatvan országban a legkülönbözőbb kihívásokkal állnak szemben
– hangsúlyozta.
Folytatódó misszió
Azbej Tristan elmondta, az elmúlt hat év során már látták, hogy mekkora szükség volt arra a magyar támogatásra, amelyet teljesen magára hagyott és a világ számára közömbös embereknek adtak. A Közel-Keleten, ahol az ISIS összeomlott, az elmúlt évek konfliktusainak egészen tragikus hatása volt a keresztényekre: korábbi lélekszámuk néhány évtized alatt a töredékére csökkent. – Arra törekszünk, hogy az intézményeik fenn tudjanak maradni. De máshol, például Nyugat-Afrikában, ahol jelenleg népirtáshoz közelítő tömeges atrocitásokat szenvednek el a keresztények a Boko Haramtól, ott az életmentő segítséget igyekszünk a továbbiakban is biztosítani – fűzte hozzá az államtitkár.
Elmondása szerint
a Hungary Helps missziója már jóval több, mint kormányzati program, szinte nem telik el olyan hét, hogy valamelyik magyarországi egyháztól, vállalkozástól, önkormányzattól, magánembertől ne kapnának valamilyen felajánlást az üldözött keresztények számára.
– Érezzük, hogy ezt az ügyet nagyon sok magyar ember a magáénak vallja. Ezért az új kormányzati ciklus kezdete óta többször is elmondták a magyar kormány képviselői, hogy még ebben a nehéz helyzetben is, amiben jelenleg vagyunk, Magyarország folytatni fogja ezt a misszióját, az üldözött keresztény közösségek a továbbiakban is számíthatnak ránk – zárta a szavait Azbej Tristan.
Borítókép: Szíria (Fotó: Europress/AFP)
