Presztízskérdés Bahmut elfoglalása
Az ország teljes területe fölött vissza fogjuk szerezni az ellenőrzést – reagált Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra a hírre, hogy a hónapok óta ostromlott Bahmutnál az ukrán erőknek sikerült előrenyomulniuk. A jelentések szerint mintegy két kilométerrel szorították vissza az orosz csapatokat a Donyeck megyei városnál, ahol jelenleg a háború legvéresebb csatái zajlanak.
Meglepett, nem számítottam rá, hogy megpróbálják, arra meg különösen nem, hogy sikerrel járnak
– nyilatkozta lapunknak Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő. Hozzátette, az ukrán előretörés valószínűleg annak tudható be, hogy a nagyon kiképzetlen orosz haderőnek egy jó része visszavonult, és ezt valószínűleg az ukrán felderítés észlelte. Jevgyenyij Prigozsin, a Bahmut ostromában kulcsszerepet játszó Wagner zsoldoscsoport alapítója a múlt héten kilátásba helyezte, hogy fegyveresei kivonulnak a városból, mert az orosz hadvezetés nem biztosít számukra elegendő tüzérségi muníciót, ami miatt komoly veszteségeket szenvednek − később ugyanakkor arról beszélt, az egységek maradnak a helyükön.
Gyarmati István arról is beszélt, a bahmuti harcoknak főleg propaganda jelentősége van, azon kívül, hogy rengeteg orosz és ukrán hal meg ott. Elmondta, hogy a kelet-ukrajnai település stratégiai szempontból nem fontos, és leginkább ugyanaz játszódik le Bahmutnál, mint ami az első világháborúban Verdun városánál; elkezdték védeni, majd támadni és aztán mindenkinek presztízskérdés lett az elfoglalása.
Még várat magára az ellentámadás
A bahmuti előretörés ellenére ugyanakkor Volodimir Zelenszkij csütörtökön közölte, Ukrajnának több időre van szüksége a régóta várt ellentámadás megindításához, mivel a hadsereg az ígért katonai segélyek átadására vár a szövetségesektől.
Az ukrán elnök szerint már most is megkezdhetnék az offenzívát, amely sikeres is lehetne, ám túl sok veszteséggel járna. A korábban beharangozott offenzíva meghatározó lehet a háború további kimenetelét tekintve, hiszen átrajzolhatja a hónapok óta változatlan frontvonalakat. Ezzel együtt komoly próbatétel is lenne Ukrajna számára, hiszen kiderülne, képes-e jelentős harctéri sikereket elérni a nyugati országoktól kapott fegyverekkel. Az ukrán támadás részleteit titokban tartják, ám az orosz erők megerősítették védelmüket a frontvonalon, amely az ország keleti területén, az annektált régiók – Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon – mentén húzódik.
Azt gondolom, hogy nagy csata lesz belőle
– véli Gyarmati István az ukrán ellentámadásról, amely szerinte az Azovi-tenger partja felé irányul majd, ahol megpróbálják elvágni az orosz szárazföldi hidat a Krím és Oroszország között. A becslések szerint a teljes körű offenzívában több tízezer katona és több száz nyugati harckocsi venne részt. Az ukrán csapatoknak korábban sikerült már visszavenniük az oroszok által elfoglalt herszoni és harkivi területeket.
A biztonságpolitikai szakértő ugyanakkor elmondta, jelenleg a frontvonalakon állóháború folyik gyakorlatilag, ide-oda húzogatnak egy-egy kilométert.
Rámutatott, hogy mindkét fél óriási lőszerhiánnyal küzd, ami komoly probléma. Továbbá az oroszok kifogyóban vannak a modern eszközökből – ami abból is látható, hogy T-64-es tankokat vetnek be –, az ukránok pedig ugyan kapnak új harckocsikat és repülőket, nem eleget és nem elég gyorsan. Gyarmati István szerint azonban az oroszoknál a legnagyobb probléma a katonák kiképzettsége és motiválatlansága, hiszen a kiképzők is kiképzetlenek, annyira megfogyatkoztak a jó minőségű csapatok.
Ám miközben a várva várt ellentámadáshoz közeledve a nyugati szövetségesek egyre fokozzák a fegyverszállítmányokat, és területükön képzik ki az ukrán katonákat, egyre intenzívebbek az orosz rakétatámadások is Ukrajna-szerte, számos civil életet követelve.
Borítókép: Ukrán katonák egy páncélozott harcjárműben a donyecki régióban fekvő, ostromgyűrűben lévő Bahmutban 2023. április 23-án. Bahmutot az ukrán védelmi erők tartják ellenőrzésük alatt, birtoklásáért több mint hat hónapja heves harcok folynak (Fotó: MTI/AP/Libkos)
