A közösségi oldalakon az emberek egymásnak adnak információkat, hogy épp melyik átkelőn kisebb a forgalom. Az egyik kommentelő ugyanakkor már szkeptikus, posztjában arra utalt, hogy már nem is várja a helyzet javulását.
Építhetnek még + 5 sávot, nem fog javulni a helyzet, lassan belenyugszunk, hogy június elseje és szeptember elseje között nem szabad a határ közelébe sem menni
– írja.
A másikuk pedig csak ennyit írt a Facebookon, „Siralmas, siralmas, siralmas...”
A minap is, egy egyszerű hétköznapon, akkora torlódás alakult ki a Horgos és Röszke közötti autópálya határátkelőnél, hogy az autósoknak három-négy órát kellett várakozniuk, mire Szerbia irányából Magyarországra jutottak.
A Magyar Nemzet felvételén az látszik, hogy a feldühödött autósok dudaszóval próbálják a rendőröket gyorsabb munkára bírni.
Szerbiát és Magyarországot nemcsak közös országhatár választja el, hanem itt húzódik a schengeni övezet határa is. A két állam között viszont az elmúlt időszakban stratégiai partneri viszony alakult ki. Belgrád és Budapest kapcsolatai történelmi csúcson vannak, s a két ország vezetői is felismerték, hogy ilyen viszonyok mellett nem engedhetik meg, hogy a mostanihoz hasonló állapotok alakuljanak ki az átkelőknél, hogy az utazók egyes esetekben akár fél napot is eltöltsenek a sorokban ülve.
A vajdasági magyar politikum képviselői is többször felemelték már szavukat a helyzet rendezése érdekében. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke az elmúlt időszakban többször szólított már fel arra, hogy gyorsítani kell az ügyintézést a határon.
A Vajdasági Magyar Szövetség akkor is írt a problémáról, amikor januárban elkészült a Béreg-Hercegszántó átkelő bővítésének tervdokumentációja.
A bővítéssel 4 személygépkocsi-, 2 teherforgalmi- és egy speciális terhet átengedő sáv, valamint egy kerékpársáv épülhet ki. Már csak az ügyintézést kellene felgyorsítani az összes már létező határátkelőn. Talán azt is megérjük. Különben a bővítés csak arra lesz jó, hogy több helyen kelljen órákat és órákat várni
− emelte ki Pásztor.
Legutóbb Újvári Zsombor, a VMSZ szerbiai köztársasági parlamenti képviselője intézett kérdést a belgrádi köztársasági képviselőházban az illetékes szerb miniszterhez, hogy miként oldanák meg államközi szinten a kérdést.
A magyar politikus arra is rámutatott, hogy
szükség lenne arra is, hogy a Horgos és Röszke közúti átkelőn az autóbuszok is közlekedhessenek. Szerinte ezzel csökkenhetne a zsúfoltság az autópályán.
Most az is gond, hogy az autóbuszok nem tudják tartani magukat a menetrendhez, mert nem jutnak át időben a határon. A politikus kiemelte: a fejlesztéshez nem lenne szükség jelentős beruházásra.
Goran Veszics szerb közlekedésügyi miniszter válaszában úgy fogalmazott: a buszok közlekedésének fizikai akadályai is vannak, mert nem elég magas az átkelő tetőszerkezete, de egyelőre jogi akadályok is gátolják ennek magvalósulását, amire a két fél megoldást fog találni. A tárcavezető kiemelte, hogy tavalyhoz képest tíz százalékkal nőtt a kamionforgalom a Horgos-Röszke autópálya átkelőnél, míg negyven százalékkal a Kelebia és Tompa közti határon.
Ezek a számok azt mutatják, hogy egyre jobb az együttműködés a két ország között, s mások is előszeretettel használják a Magyarországon és Szerbián átvezető utakat
– mondta Veszics. A miniszter aláhúzta: szükség van a meglévő átkelők bővítésére és újak építésére.
A tárcavezető a parlament ülésén ismertette a következő időszak szerbiai terveit is. Ennek részeként gyorsforgalmi út épül nyugat-keleti irányba, amely hozzájárul majd ahhoz, hogy az Ausztriában és Németországban dolgozó vendégmunkások Horgos-Röszke helyett a Béreg-Hercegszántó átkelőt használhatják. Goran Veszics szavai szerint amennyiben ezek a fejlesztések megvalósulnak, akkor három, szinte egyenértékű, egész nap nyitva tartó határ lesz a két ország között, így csökkenhet a röszkei terheltsége.
Magyarország és Szerbia között egy autópálya és több közúti átkelő is van. Ezek közül a legjelentősebb a Horgos és Röszke közti autópályán lévő határ, de jelentős forgalom halad át a Kelebia-Tompa átkelőnél is. Ezek mellett 24 órás nyitva tartással dolgozik még a Béreg-Hercegszántó határátkelőhely. Az utazók továbbá időszakosan használhatják a Rasztina-Bácsszentgyörgy, a Bajmok-Bácsalmás, a Királyhalom-Ásotthalom, a Horgos-Röszke közúti, a Gyála-Tiszasziget és a Rábé-Kübekháza átkelőket is.
A szerb és a magyar kormány a tervek szerint június közepén tart együttes kormányülést, ahol a korábbi bejelentések szerint ezen téma rendezése is szóba kerül. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter májusi belgrádi látogatását követően a Facebookra töltött videójában közölte:
Egy nagy infrastrukturális fejlesztés keretében egy új, modern határátkelőt hozunk létre Röszke és Horgos között, és a hercegszántói határátkelőhelyet alkalmassá tesszük a teherforgalomra, az ásotthalmi átkelőhelyet pedig buszforgalomra
A közúti forgalom csökkentéséhez jelentősen hozzájárulhat egyébként az is, hogy komoly vasúti fejlesztés zajlik a két ország között. Épül a Budapestet Belgráddal összekötő gyorsvasút, valamint a bejelentések szerint hamarosan megindulhat a vasúti személyforgalom Szabadka és Szeged között is.
Borítókép: Torlódás a Horgos és Röszke közötti autópálya határátkelőnél (Fotó: Magyar Nemzet)
