Kitért arra is, hogy az európai gazdaság gerincoszlopát jelentő autóipar megújulásához a nyugati gyártóknak szükségük van elektromos akkumulátorokra, márpedig ezen a téren teljesen függővé váltak a keleti, és különösképpen a kínai vállalatoktól.
A Kínát Európával összekötő „középső folyosóról” szólva pedig közölte, hogy az új útvonalak kiépítése kölcsönös érdek, enélkül nem lát növekedési potenciált az európai gazdaság számára. − Fizikai útvonalak híján minden csak percepció és illúzió − mondta.
A miniszter úgy vélekedett, hogy a kétoldalú kapcsolatok jövője attól függ, hogy Európa készen áll-e a visszatérésre a racionalitáshoz és a józan észhez.
Közölte, hogy Európának van egyféle késztetése, hogy kioktasson, ítélkezzen, s megmondja másoknak, hogyan éljék az életüket, de ennek semmi értelme, hiszen a világ országai más kultúrával rendelkeznek, így eltérők a politikai rendszereik is. − Nem szabad ráerőltetni saját politikai rendszerünket másokra, a kölcsönös tisztelet alapján előnyösek lehetnek a kapcsolatok, amit a keleti és nyugati beruházások találkozási pontjává vált Magyarország példája is jól mutat − mondta.
Szijjártó Péter moderátori kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy Magyarország nincs se tengerpartja, sem számottevő kőolaj- vagy földgázforrásai, így nagy mértékben függ az importtól. Kiemelte: a kormány soha nem politikai vagy ideológiai, hanem mindig is fizikai természetű kérdésként tekintett az energiára, amelynek behozatalához forrásokra és szállítási útvonalakra van szükség.
Kijelentette, hogy a jelenleg adott közép-európai energetikai infrastruktúrával minden politikai szándék ellenére sem lenne lehetséges hazánk ellátása orosz források nélkül. Majd leszögezte, hogy Magyarország diverzifikáció alatt a minél több energiaforrás és szállítási útvonal bevonását érti, hanem pusztán valamely irányú függőség felváltását egy másikkal.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!