Így nézne ki egy atomháború Oroszország és az USA között + videó

Egy tudóscsoport által készített szimuláció kiemeli, hogy egy atomháború éghajlatváltozást és tömeges éhínséget, valamint tömegek halálát eredményezné.

Forrás: Pixabay

Ami a célpontokat illeti, a szimuláció kiemeli, hogy elsősorban a nagyvárosokat vennék célba, ennek több oka is van. Egyrészt azért lennének elsődleges célpontok a nagyvárosok, mert katonai létesítmények vannak a környékükön, másrészt azért, mert a nagyvárosok lerombolásával jelentősen megnehezítenék az ellenség számára a helyreállítást a háború után. A videó készítői szerint minden egyes becsapódás nyomán egy, a Nap magjának hőmérsékletével megegyező forróságú tűzgömb keletkezne, majd egy radioaktív gombafelhő alakulna ki. 

A videóban szimulált intenzív robbanások következtében megsemmisülnek a közelben tartózkodó emberek, a távolabb lévők pedig megvakulnak a kialakult tüzek miatt. 

A tűzgömb tágulása ezt követően olyan robbanáshullámot okoz, amely épületeket rongál meg és a közelben lévő létesítményeket a földdel teszi egyenlővé. 

Mivel a  NATO 5. cikkelye kimondja, hogy „A felek megegyeznek abban, hogy az egyikük vagy többjük ellen, Európában vagy Észak-Amerikában intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek; és ennélfogva megegyeznek abban, hogy ha ilyen támadás bekövetkezik, mindegyikük az Egyesült Nemzetek alapokmányának 51. cikke által elismert egyéni vagy kollektív védelem jogát gyakorolva, támogatni fogja az ekként megtámadott felet vagy feleket azzal, hogy egyénileg és a többi felekkel egyetértésben, azonnal megteszi azokat az intézkedéseket – ideértve a fegyveres erő alkalmazását is –, amelyeket a békének és biztonságnak az észak-atlanti térségben való helyreállítása és fenntartása érdekében szükségesnek tart. Minden ilyen fegyveres támadást és az ennek következtében foganatosított minden intézkedést azonnal a Biztonsági Tanács tudomására kell hozni. Ezen intézkedések akkor zárulnak le, ha a Biztonsági Tanács meghozta a nemzetközi béke és biztonság helyreállítására és fenntartására szükséges rendszabályokat”, a tagállamok kötelesek megvédeni az Egyesült Államokat. 

Az Egyesült Királyság és Franciaország rendelkezik nukleáris fegyverekkel, így Oroszország rájuk is csapást mérne, az ennek következtében kialakuló tüzek martalékává válna sok település, hiszen minden gyúlékony dolog lángra kapna, az üveg és a fém is megolvadna és az aszfalt gyúlékony, forró folyadékká változna. 

Ez már önmagában is rettentő katasztrófa, de nem a legrosszabb, ami egy atomtámadás során történhet. A kutatások szerint egy atomtámadást követően globális klimatikus állapot, úgynevezett nukleáris tél alakul ki, ami a nukleáris tűzviharok nyomán kialakuló sűrű fekete füst okoz. A videó példaként említi a hirosimai atombomba által okozott tűzvihar pusztítását, hozzátéve, hogy a mai hidrogénbombák annál sokkal erősebbek. Egy olyan nagyvárosban, mint Moszkva, ahol csaknem ötvenszer több ember él, mint Hirosimában, sokkal nagyobb füst és tűzvihar alakulna ki, a sztratoszférába felszálló sűrű fekete füst semlegesítené a levegő megtisztítására hivatott esőfelhőket. 

A napfény felmelegítené a fekete füstöt és hatalmas hőlégballonként beágyazódna a füstbe. A szakértők véleménye szerint az északi féltekén mindössze pár nap alatt teljesen elterjedne a szóban forgó fekete füst. Mindeközben, mivel a sűrű füst eltakarja a napot, emiatt a Föld hőmérséklete olyan drasztikusan lecsökkenne, hogy még nyáron is fagypont alatt lenne, Kansasben például a mezőgazdasági területek körülbelül húsz Celsius-fokkal hűlnének le, más régiókban pedig ennek majdnem kétszerese lenne a hőmérsékletcsökkenés. 

Ez az emberiségre nézve végzetes következményekkel járna, egy friss tudományos tanulmány becslése szerint több mint ötmilliárd ember halna éhen, köztük az Egyesült Államokban, Európában, Oroszországban és Kínában élők 99 százaléka, mivel a sűrű fekete füst túlnyomó részben az északi féltekét érintené. 

Ezzel az elmélettel kapcsolatban ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy sok a bizonytalanság,  az emberiségre gyakorolt hatása a felvázoltaknál kedvezőbb, de akár súlyosabb is lehet, ezért óvatosan kell a témát kezelni. Egy, a közelmúltban indított, négymillió dolláros nyílt kutatási program remélhetőleg segít tisztázni a dolgokat és megfelelő tájékoztatást ad majd, de ezzel kapcsolatban még sok további kutatómunkára van szükség, mivel a témával kapcsolatos kutatások többsége titkosított és inkább a katonai, mint a humanitárius hatásokra összpontosít.

A videó készítői kihangsúlyozzák, hogy azt nyilvánvalóan nem lehet megjósolni, hogy hány ember élne túl egy nukleáris háborút, de annyi bizonyos, hogy egy ilyen katasztrófának nincsenek nyertesei, csak vesztesei lehetnek. 

A felvétel végén a narrátor arra biztat mindenkit, hogy ha segíteni akar az atomháború megelőzésében, akkor ossza meg a videót, hogy minél többekhez eljusson, mert minél többet tudnak az emberek a nukleáris háborúról, annál valószínűbb, hogy elkerüljük azt.

Borítókép: Illusztráció (Kép: Pixabay)