Egyértelmű, hogy a múlt hét végi oroszországi események gyengítették az orosz elnök hatalmát, azonban egy gyengébb Vlagyimir Putyin még nagyobb veszélyt jelent − jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős európai uniós főképviselő csütörtökön Brüsszelben, az EU-tagállamok vezetőinek találkozójára érkezve.
Eddig Oroszországra azért tekintettük fenyegetésként, mert nagy katonai erőt vetett be Ukrajnában, most viszont a belső instabilitás miatt vált kockázati tényezővé
− fogalmazott. A Wagner-zsoldoscsoport meghiúsult lázadásával kapcsolatban Borrell elmondta: tisztázni kell, mi történt valójában, ki állt a felkelési kísérlet mögött, és számolni kell annak következményeivel is. Véleménye szerint bármi is történik Oroszországban, az EU-nak továbbra is támogatnia kell Ukrajnát, és ennek egyik eszköze továbbra is az Európai Békekeret.
Jó hír, hogy a tagállamok megegyeztek a békeeszköz 3,5 milliárd eurós pluszfinanszírozásában, és év végére mintegy 30 ezer ukrán katona kap majd kiképzést. Vizsgálgathatjuk, mi történik Oroszországban, mi lesz majd a Wagner-csoporttal, de a legfőbb feladatunk az, hogy továbbra is Ukrajnát támogassuk
− szögezte le Borrell. Mint mondta, az Európai Uniónak fontolóra kell vennie, hogy az Európai Békekeretet, amelyből Kijev számára fegyvereket finanszíroznak, állandóbb eszközzé alakítsa át az ország hosszú távú felfegyverzésének érdekében. − Biztonsági kötelezettségvállalásokról beszélünk. Az én részemről ez azt jelenti, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásnak hosszú távúnak kell lennie, folytatódnia kell a háború után is − jelentette ki, hozzátéve, hogy fontolóra kell venni egy ukrajnai védelmi alap létrehozását.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki szintén jelen volt az uniós csúcstalálkozó elején, úgy nyilatkozott: a Wagner-csoport hétvégi lázadása azt mutatja, hogy az orosz rendszeren belül megosztottságok vannak. Hozzátette, hogy még túl korai lenne végleges következtetéseket levonni a közelmúltbeli eseményekből, és még nem világos, hogy hány Wagner-alakulat hagyja el Oroszországot.
Hangsúlyozta, hogy a NATO-nak elsődleges feladata, hogy támogassa Ukrajnát, és kiemelte, hogy ehhez nagyon fontos az együttműködés az EU-val.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a lázadásnak még lehetnek utórezgései, ezért fontos, hogy az EU megkettőzze Ukrajna támogatását, legyen szó katonai képességekről vagy pénzügyi támogatásról.
A Wagner-lázadással kapcsolatban Olaf Scholz német kancellár elmondta, az EU nem vett részt az akcióban, és nem próbál beavatkozni az orosz politikába.
Nem vagyunk részesei annak, ami Oroszországban történik. Ezt a problémát Vlagyimir Putyin orosz elnök okozta saját magának. A mi célunk egy független Ukrajna megteremtése
− fogalmazott.
Petteri Orpo finn miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy országa NATO-csatlakozásával mintegy 1300 kilométerrel lett hosszabb a szövetség közvetlen határa Oroszországgal. Arra hívta fel a figyelmet, hogy keleti szomszédjában a politikai helyzet továbbra is bizonytalan, és ez biztonsági kockázatot jelent Európának. Kijelentette: a Finnországot és Oroszországot elválasztó határszakasz biztonságos. − Gondoskodtunk róla − fogalmazott Orpo, majd hozzátette, ennek ellenére meg kell erősíteni a határvédelmet.
Borítókép: Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozik a sajtó képviselőinek, amint megérkezik az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek kétnapos tanácskozására Brüsszelben 2023. június 29-én (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)
