Ez már több mint nyomásgyakorlás, ez hatalomátvétel – húzta alá lapunk megkeresésére Halkó Petra. A XXI. Század Intézet vezető elemzője azzal kapcsolatban nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, hogy a napokban az amerikai Fiona Scott Mortont nevezték ki az Európai Bizottság vezető versenypolitikai közgazdászává. A bizottság indoklása szerint erre azért került sor, mivel Morton volt a legalkalmasabb jelölt, és még a tagállamok – leginkább Franciaország – tiltakozása ellenére sem fogják elmozdítani pozíciójából a közgazdászt.
Exlobbista a tengerentúlról
De miért is elégedetlenek a tagállamok Morton személyével?
Az, hogy az egyik kiemelkedő európai hivatalnak, a bizottság versenypolitikai főigazgatóságának az új vezető versenypolitikai közgazdásza az amerikai Fiona Scott Morton lesz, egyértelmű jele annak, hogy az Európai Unió átengedte döntési autonómiáját, helyette ma már a pénzvilág emberei döntenek
– vélekedett Halkó Petra. Morton szakmai tudását senki nem vonja kétségbe, hiszen elismert közgazdászról van szó. Ugyanakkor korábban dolgozott a lehető legnagyobb technológiai cégeknél, az Apple-nél, a Microsoftnál, valamint az Amazonnál is. Emellett már az Egyesült Államokban is felmerült a gyanúja,
hogy rejtett érdekeket is véd, amikor a képviselőház igazságügyi bizottságának a Facebookot és a Google-t elmarasztaló jelentésének elkészítésében úgy vett részt, hogy nem szólt arról, hogy az Apple-lel és az Amazonnal is szerződésben áll – írta a Világgazdaság.
„Úgy tűnik, nem számít az előélet vagy az összeférhetetlenség. Az amerikai közgazdász múltja és szándékai teljesen világosak: mint ahogyan a magyar mondás is tartja, nem fog a saját fészkébe piszkítani” – hangsúlyozta Halkó Petra.
A tiltakozás odáig terebélyesedett, hogy a négy legnagyobb európai parlamenti pártcsalád vezetője által szignózott levélben követelik Morton kinevezésének visszavonását.
Európa rálépett az amerikai útra, amely súlyos gazdasági nehézségekhez és az emberek politikai képviseletének teljes megszűnéséhez vezet
– mutatott rá a szakértő.
Halkó Petra elmondta, az amerikai és külföldi érdekek képviselőinek uniós intézményekbe történő beférkőzése nem új keletű dolog. „Számos európai országban, de az európai uniós intézményekben is évek óta láthatjuk, hogyan szivárognak be az idegen érdekek a döntéshozók körébe. Senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy az eddig tapasztalt trend folytatódik: a pénzembereknek a saját vagyonuk gyarapítása érdekében semmi sem drága – legfőképpen nem az európaiak sorsa” – mutatott rá.
Elérhetetlen stratégiai autonómia
Morton kinevezése különösen érdekes abból a szempontból, hogy számos európai vezető – többek közt Emmanuel Macron francia elnök – a kontinens stratégiai autonómiájának előmozdításáról beszélt az elmúlt hónapokban. Macron Kína kapcsán azt is leszögezte, hogy Európának nem kellene az Egyesült Államok politikáját követnie az ázsiai nagyhatalommal folytatott kapcsolataiban.
A stratégiai autonómia eléréséhez egy európai rendszerváltásra van szükség
– hangsúlyozta a szakértő. Hozzátette, ma már kijelenthető, hogy idegen érdekeket szolgáló, szervilis, korrupt bábemberek ülnek Európa vezető pozícióiban, akiknek soha semmi keresnivalójuk nem lett volna ott. Ezzel kapcsolatban Németország példáját hozta fel, mondván, Berlin gyakorlatilag az Egyesült Államok gyarmatországaként szolgál, ami egy ideig megérte nekik, azonban most autonómiájuk teljes feladásával fizetnek érte. „Az egyetlen és végső lehetőség Európa számára, ha az európai uniós polgárok visszaszerzik a döntési jogukat” – mutatott rá.
Lapunk az ügyben megkereste az Európai Bizottságot, azonban eddig még nem érkezett válasz.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Joe Biden amerikai elnökkel (Fotó: AFP/Jacques Witt)
