Így nézne ki egy atomháború Oroszország és az USA között + videó

Egy tudóscsoport által készített szimuláció kiemeli, hogy egy atomháború éghajlatváltozást és tömeges éhínséget, valamint tömegek halálát eredményezné.

Forrás: Pixabay

Hogyan érintené önt személy szerint egy nukleáris háború Oroszország és az USA között? – ez a címe annak a videónak, amelyet a Future of Life Institute, egy nonprofit szervezet készített arról, hogy mi történne, ha atomháború törne ki a két nagyhatalom között.

A szimuláció alapján mindössze percek kérdése lenne, hogy kialakuljon egy többirányú tűzharc, melynek mindenkire nézve súlyos következményei lennének. 

Mindenki tisztában van vele, hogy egy teljes körű amerikai–orosz nukleáris háború rossz lenne, az amerikai intézet arra a kérdésre keresi a válaszokat, hogy pontosan milyen rossz lenne, mire lehet számítani. 

Az elmúlt időszak eseményei miatt sokakban felmerülhetett kérdés, hogy mennyire befolyásolja a lakóhely elhelyezkedése azt, hogy valaki túléljen egy atomháborút, valamint az azzal járó sugárzást és nukleáris telet. 

A tudóscsoport által készített videó élethűen modellezi az atomlövedékek pályáját és becsapódását, az elektromágneses impulzust, valamint azt, ahogyan sűrű fekete füst képződik, felemelkedik, majd világszerte elterjed, éghajlatváltozást és tömeges éhínséget okozva.

A videó kiemeli, hogy nem sokat számít az, hogy ki kezdi a háborút, mert abban a pillanatban, hogy az egyik fél nukleáris rakétákat indít, a másik fél szinte azonnal észleli azokat és még azelőtt visszalő, hogy a lövedékek becsapnának. A Norvégiától nyugatra lévő amerikai tengeralattjárók ballisztikus rakétái nagyjából tíz perc elteltével ellencsapást mérnének Oroszországra, a Kanadától északra eső területről érkező oroszok pedig néhány perccel később az Egyesült Államokra támadnának. 

A videóból az is kiderül, hogy a legelső csapás az elektromos hálózatokat érné, méterenként több tízezer voltos elektromágneses impulzust hozva létre. A következő becsapódások a parancsnoki és irányító központokat és a nukleáris lövedékeket indító létesítményeket céloznák, a szárazföldi telepítésű interkontinentális ballisztikus rakétáknak körülbelül fél órára van szükségük, hogy a kilövést követően elérjék a célt. 

Ami a célpontokat illeti, a szimuláció kiemeli, hogy elsősorban a nagyvárosokat vennék célba, ennek több oka is van. Egyrészt azért lennének elsődleges célpontok a nagyvárosok, mert katonai létesítmények vannak a környékükön, másrészt azért, mert a nagyvárosok lerombolásával jelentősen megnehezítenék az ellenség számára a helyreállítást a háború után. A videó készítői szerint minden egyes becsapódás nyomán egy, a Nap magjának hőmérsékletével megegyező forróságú tűzgömb keletkezne, majd egy radioaktív gombafelhő alakulna ki. 

A videóban szimulált intenzív robbanások következtében megsemmisülnek a közelben tartózkodó emberek, a távolabb lévők pedig megvakulnak a kialakult tüzek miatt. 

A tűzgömb tágulása ezt követően olyan robbanáshullámot okoz, amely épületeket rongál meg és a közelben lévő létesítményeket a földdel teszi egyenlővé. 

Mivel a  NATO 5. cikkelye kimondja, hogy „A felek megegyeznek abban, hogy az egyikük vagy többjük ellen, Európában vagy Észak-Amerikában intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek; és ennélfogva megegyeznek abban, hogy ha ilyen támadás bekövetkezik, mindegyikük az Egyesült Nemzetek alapokmányának 51. cikke által elismert egyéni vagy kollektív védelem jogát gyakorolva, támogatni fogja az ekként megtámadott felet vagy feleket azzal, hogy egyénileg és a többi felekkel egyetértésben, azonnal megteszi azokat az intézkedéseket – ideértve a fegyveres erő alkalmazását is –, amelyeket a békének és biztonságnak az észak-atlanti térségben való helyreállítása és fenntartása érdekében szükségesnek tart. Minden ilyen fegyveres támadást és az ennek következtében foganatosított minden intézkedést azonnal a Biztonsági Tanács tudomására kell hozni. Ezen intézkedések akkor zárulnak le, ha a Biztonsági Tanács meghozta a nemzetközi béke és biztonság helyreállítására és fenntartására szükséges rendszabályokat”, a tagállamok kötelesek megvédeni az Egyesült Államokat. 

Az Egyesült Királyság és Franciaország rendelkezik nukleáris fegyverekkel, így Oroszország rájuk is csapást mérne, az ennek következtében kialakuló tüzek martalékává válna sok település, hiszen minden gyúlékony dolog lángra kapna, az üveg és a fém is megolvadna és az aszfalt gyúlékony, forró folyadékká változna. 

Ez már önmagában is rettentő katasztrófa, de nem a legrosszabb, ami egy atomtámadás során történhet. A kutatások szerint egy atomtámadást követően globális klimatikus állapot, úgynevezett nukleáris tél alakul ki, ami a nukleáris tűzviharok nyomán kialakuló sűrű fekete füst okoz. A videó példaként említi a hirosimai atombomba által okozott tűzvihar pusztítását, hozzátéve, hogy a mai hidrogénbombák annál sokkal erősebbek. Egy olyan nagyvárosban, mint Moszkva, ahol csaknem ötvenszer több ember él, mint Hirosimában, sokkal nagyobb füst és tűzvihar alakulna ki, a sztratoszférába felszálló sűrű fekete füst semlegesítené a levegő megtisztítására hivatott esőfelhőket. 

A napfény felmelegítené a fekete füstöt és hatalmas hőlégballonként beágyazódna a füstbe. A szakértők véleménye szerint az északi féltekén mindössze pár nap alatt teljesen elterjedne a szóban forgó fekete füst. Mindeközben, mivel a sűrű füst eltakarja a napot, emiatt a Föld hőmérséklete olyan drasztikusan lecsökkenne, hogy még nyáron is fagypont alatt lenne, Kansasben például a mezőgazdasági területek körülbelül húsz Celsius-fokkal hűlnének le, más régiókban pedig ennek majdnem kétszerese lenne a hőmérsékletcsökkenés. 

Ez az emberiségre nézve végzetes következményekkel járna, egy friss tudományos tanulmány becslése szerint több mint ötmilliárd ember halna éhen, köztük az Egyesült Államokban, Európában, Oroszországban és Kínában élők 99 százaléka, mivel a sűrű fekete füst túlnyomó részben az északi féltekét érintené. 

Ezzel az elmélettel kapcsolatban ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy sok a bizonytalanság,  az emberiségre gyakorolt hatása a felvázoltaknál kedvezőbb, de akár súlyosabb is lehet, ezért óvatosan kell a témát kezelni. Egy, a közelmúltban indított, négymillió dolláros nyílt kutatási program remélhetőleg segít tisztázni a dolgokat és megfelelő tájékoztatást ad majd, de ezzel kapcsolatban még sok további kutatómunkára van szükség, mivel a témával kapcsolatos kutatások többsége titkosított és inkább a katonai, mint a humanitárius hatásokra összpontosít.

A videó készítői kihangsúlyozzák, hogy azt nyilvánvalóan nem lehet megjósolni, hogy hány ember élne túl egy nukleáris háborút, de annyi bizonyos, hogy egy ilyen katasztrófának nincsenek nyertesei, csak vesztesei lehetnek. 

A felvétel végén a narrátor arra biztat mindenkit, hogy ha segíteni akar az atomháború megelőzésében, akkor ossza meg a videót, hogy minél többekhez eljusson, mert minél többet tudnak az emberek a nukleáris háborúról, annál valószínűbb, hogy elkerüljük azt.

Borítókép: Illusztráció (Kép: Pixabay)