Szankciók ide vagy oda, óriási bevételekre tettek szert tavaly óta a nyugati multik Oroszországban

A hangzatos szankciók ellenére a nyugati nagyvállalatok csak töredéke hagyta el teljes egészében Oroszországot a háború kirobbanása óta. Akik maradtak, azok pedig nem jártak rosszul: több multi is hatalmas bevételekre tett szert a tavalyi évben.

Gábor Márton
2023. 07. 28. 5:03
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A legnagyobb nyugat-európai, illetve amerikai vállalatok valójában továbbra is fenntartják orosz leányvállalataik működését, a korábbi kivonulásról szóló hangzatos bejelentések ellenére. Jó példa erre a Coca-Cola Company, amely ugyan felfüggesztette üzleti tevékenységét Oroszországban, de azonnal megkezdte a Dobry Cola gyártását és a korábban bevezetett gyümölcslevekkel is a piacon maradt olyan márkanevek alatt, mint a Rich és a Moya Semya. 

A Coca-Cola Company nyilatkozata alapján a Coca-Cola, a Fanta, a Sprite és más márkák közvetlen hivatalos értékesítése Oroszországban többé nem lehetséges, azonban maga az amerikai cég soha nem foglalkozott ezzel közvetlenül. A tíz orosz Coca-Cola-üzemet egy különálló, független cég, a Svájcban bejegyzett Coca-Cola Hellenic Bottling Company (HBC) tulajdonolta, amely a termékeket palackozta és értékesítette. Ebben a cégben sajtóinformációk szerint az amerikai anyavállalatnak több mint 20 százalékos részesedése van. Az LLC Multon Partners, a Coca-Cola HBC Holdings oroszországi részlegének ennek ellenére 2022-ben 21 százalékkal csökkentek a bevételei, ami annak köszönhető, hogy számos Coca-Cola-terméket harmadik országból importálnak, így a haszon egy másik leányvállalatnál keletkezik. 

Hasonló úton jár a másik vezető üdítő italokat gyártó cég, a Pepsi, amely korábban semmilyen változtatást sem vitt véghez a bevezetett szankciók ellenére. Később a vállalat bejelentette, hogy felfüggeszti a Pepsi-Cola, a 7Up és a Mirinda értékesítését, a helyükre az Evervess és a Frustyle nevű üdítőket léptette. A vállalat emellett továbbra is különböző termékeket gyárt Oroszországban. 

A Pepsi felfüggesztette a tőkebefektetéseket, valamint minden reklám- és promóciós tevékenységet Oroszországban, azonban a háború kezdete óta eltelt időszakban vállalat nem tett látható lépéseket, ami azt mutatná, hogy ki akarnak lépni az orosz piacról, helyette az üdítők mellett folytatták a chipsek illetve a tejtermékek árusítását. 

A vállalat bevételei a magatartásával párhuzamosan is jelentősen nőttek, 2022-ben több mint négyszeresére, csaknem 40 milliárd rubelre (közel 450 millió dollár) növelte a nyereségét a tavalyi 8,7 milliárd rubelről.

Az élelmiszerek területén maradva, a svájci cégóriás, a Nestle is hatalmas hasznot zsebelt be abból, hogy – fittyet hányva az Oroszország ellen bevezetett szankciókra és a nemzetközi nyomásra –, folytatta tevékenységét a mások által büntetőintézkedésekkel sújtott országban. 

A svájci Nestle, a világ legnagyobb élelmiszer- és alkoholmentes italgyártója 8,4 százalékos árbevétel-növekedést könyvelhetett el 2022-ben. 

A vállalat sajtóközleménye szerint tavaly 9,3 milliárd svájci frank nettó nyereséget értek el. A cég portfóliójába több mint 2000 márka tartozik, köztük a Nestle, Nescafe, Nesquik, Nestea, Movenpick, KitKat, Gerber, Maggi, Perrier, S.Pellegrino, Purina, Friskies, amelyeket 186 országban forgalmaznak, köztük a háború ellenére Oroszországban is.

A szankciók felett szintén szemet hunyó Philip Morris cég is láthatóan jól járt az orosz piac megtartásával, a Philip Morris International dohányipari konszern tavaly

14,5 százalékkal növelte nettó nyereségét a negyedik negyedévben, a bevételek pedig felülmúlták a szakértők várakozásait.

A vállalat sajtóközleménye szerint az október–decemberi negyedévben a vállalat nettó nyeresége 2,397 milliárd dollár volt. A vállalat szállítása 1,2 százalékkal 186,05 milliárd darab dohánytermékre emelkedett 2022 utolsó negyedévében. 

Mindeközben az eladási oldalon is találunk olyan nyugati céget, amely komoly bevételekre tesz szert az Oroszország ellen bevezetett szankciók ellenére. A francia Auchan oroszországi részlege 2021. január–júniusában 17 szupermarketet zárt be a nem kielégítő eredmények miatt. A vállalat azonban júniusban megnyitott egy szupermarketet Dedovszkban.

Az Elo Group (korábban Auchan Holding) nem közöl pénzügyi adatokat oroszországi egységéről, de kimutatásaiban azt írja, hogy Közép- és Kelet-Európában a bevétel három százalékkal 14,8 milliárd euróra nőtt, ami az oroszországi nagyon erős teljesítménynek is köszönhető. 

Az oroszországi összehasonlítható eladások három százalékkal nőttek az előző évhez képest, az online eladások aránya pedig csaknem megháromszorozódott, és a vállalat helyi bevételeinek négy százalékát tette ki.

Az Auchan hipermarketlánc 2022-ben elkezdett együttműködni a Sbermarket online ételkiszállítással foglalkozó szolgáltatóval, aminek köszönhetően a cég online forgalma a szolgáltatáson keresztül 76 százalékkal nőtt 2021-es adatokhoz képest, míg a rendelések száma 52 százalékkal lett magasabb.

Korábban egyébként a V4NA hírügynökség is utánajárt annak, hogy valóban kivonultak-e a nyugati vállalatok Oroszországból, akkor – 2022 augusztusában, mintegy fél évvel a háború kirobbanását követően – a helyzet hasonló volt a mostanihoz: a moszkvai metró automatáiból gond nélkül lehetett Coca-Colát vásárolni, az orosz állami televízióban pedig az Auchan hirdetései mentek. 

 

Az érem másik oldala

Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója Facebook-bejegyzésében hívta fel a figyelmet a nyugati multik szankciómegkerülő magatartására. 

Mint írta, 2023 júniusáig a külföldi cégek csupán 7,3 százaléka vonult ki teljesen Oroszországból. 

Ez pontosan azt jelenti, hogy 241 nyugati cég teljesen megszüntette, 1336 nyugati cég változatlan formában működik, 1701 nyugati cég pedig vagy átmenetileg felfüggesztette vagy csökkentette a működését Oroszországban. Ahogy a szakértő is rámutatott, bizonyos cégek még növelni is tudták bevételeiket. Az elemző ugyanakkor hangsúlyozta, Moszkva sok rendelkezésre álló eszközt bevetett annak érdekében, hogy helyben tartsa ezeket a vállalatokat. Ilyen többek közt, hogy a felbecsült piaci ár feléért adhatják el üzleti érdekeltségeiket Oroszországban, melynek a tíz százalékát még ezután is be kell fizetniük kivonuláskor az orosz állami kasszába. Ezenfelül a gyárakban lévő technológiákat, gépeket nem vihetik ki. Emellett – s ez már a nyugati büntetőintézkedések számlájára írható – nem adhatják el a vállalatokat olyan üzletembereknek, akik szerepelnek a nyugati szankciós listán, ami pedig jócskán lecsökkenti a potenciális vásárlói kört. 

Mindezek betartása mellett is felmerül annak a veszélye – ahogy erről lapunk is beszámolt –, hogy Oroszország egy áprilisban hozott rendelet értelmében kvázi államosítja a vállalatokat.
 

Borítókép: Illusztráció. A francia Auchan áruház Oroszországban (Forrás: Twitter)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.