Újraéledhetnek a tárgyalások Törökország EU-csatlakozásáról?

Európai országok sora várakozik arra, hogy csatlakozhasson az Európai Unióhoz, ám mind közül Törökország várakozik a legrégebb óta, 24 éve ugyanis tagjelölti státusban van. Noha az utóbbi időben újra és újra napirendre került a török tagság – különösen azután, hogy Ankara beleegyezett a NATO Svédországgal való bővítésébe –, az Európai Parlament a napokban leszögezte: a török csatlakozási tárgyalások a jelenlegi körülmények között nem folytatódhatnak. A Magyar Nemzetnek Hóvári János nagykövet, a Türk Államok Szervezete Magyarországi Képviseleti Irodájának vezetője beszélt Brüsszel és Ankara közötti kapcsolatokról.

Brüsszel, 2020. március 9. Charles Michel, az Európai Tanács (k) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (j) fogadja Recep Tayyip Erdogan török államfõt Brüsszelben 2020. március 9-én. MTI/EPA/AFP/John Thys Fotó: John Thys

– Hacsak nem történik drasztikus irányváltás a török kormány részéről, a jelenlegi körülmények között nem folytatódhat Törökország uniós csatlakozási folyamata – szögezték le az Európai Parlament (EP) tagjai eheti jelentésükben. A képviselők egyúttal szorosabb kapcsolatot szorgalmaznak Ankarával, tekintettel arra, hogy kulcsfontosságú partner a biztonság, a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok, valamint a migráció területén. Hozzátették azonban, hogy a török vezetésnek minden további késedelem nélkül ratifikálnia kell Svédország NATO-tagságát, melyet nem lehet összefüggésbe hozni az EU bővítésével.

Az uniós külügyminiszterek csütörtökön ültek tárgyalóasztalhoz Brüsszelben, és megállapodtak abban, fel kell éleszteni a kapcsolatokat Ankarával – 2021 márciusa óta először került a külügyminiszteri találkozók agendájára Törökország. Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ugyanakkor feltételekhez köti a csatlakozási tárgyalások folytatását. Ezek egyike Ciprus kérdése: a sziget északi területeit 1974-ben megszerezték a törökök, majd 1983-ban kikiáltották a kizárólag Ankara által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaságot – cserébe viszont Törökország a déli, görög Ciprust nem ismeri el államnak.

Borrell szerint a török–uniós kapcsolatok kulcskérdése, tudják-e rendezni a nézeteltérést.

A sziget körüli vitára Recep Tayyip Erdogan is reagált csütörtökön: „Megismétlem azt a történelmi felhívást, melyet az ENSZ pódiumán intéztem az egész világhoz: ismerjék el Észak-Ciprust a lehető leghamarabb” – fogalmazott a török elnök. Hozzátette: a jelenlegi körülmények között már nem tartja elképzelhetőnek a szövetségi megoldást. 2004-ben ugyanis az ENSZ keretében népszavazást tartottak egy konföderatív Ciprus létrehozásáról, ezt a török ciprióták meg is szavazták, ám a görögök elutasították.

A napokban a ciprusi kérdés is előtérbe került a nemzetközi politikában, ugyanis Nicosia azt szorgalmazza, nevezzenek ki olyan uniós különmegbízottat, aki a sziget körüli viták rendezését elősegítené.

#FAC | EU foreign affairs ministers met in Brussels. They discussed:

🇺🇦 Russian war of aggression against #Ukraine with @DmytroKuleba
🇹🇷 Turkey
🌍Current affairs: China, Armenia, Azerbaijan
🇺🇸 EU-US foreign policy with @SecBlinken

More info ☛ https://t.co/9kKJr2vIRG pic.twitter.com/6911kWFVkq

— EU Council (@EUCouncil) July 20, 2023

Ankarának ugyanakkor más feltételei is vannak: olyan ügyekben vár előrelépést Brüsszeltől, mint a vízummentes utazás és a csatlakozási folyamat több nyitott fejezetének lezárása. Erdogan azt is kérte, legalább az üzletemberek és diákok számára könnyítsék meg az utazást a tagállamokba. Nacho Sánchez Amor spanyol EP-képviselő, az EU-Törökország parlamenti vegyes bizottság tagja azonban arról beszélt a napokban, ha Törökországban nem történik előrelépés az emberi jogok és a jogállamiság terén, nem kap zöld utat sem a vámunió, sem a vízummal kapcsolatok kérelmek.

A Magyar Nemzetnek Hóvári János nagykövet, a Türk Államok Szervezete Magyarországi Képviseleti Irodájának vezetője elmondta, nyolc tárgyalási fejezetet a bizottság blokkol, hatot pedig a Ciprusi Köztársaság. „A 2005-ben megnyitott 16 fejezetben történt előrelépés, de az elmúlt években ezekben is megszakadt a párbeszéd, bár van 5 olyan fejezet, amelyet politikai akarat esetén újra lehetne nyitni” – fogalmazott a szakértő.

Miért akadt el Törökország uniós csatlakozása?

Törökország EU-csatlakozási folyamata elakadt. Ez senkinek sem jó. De ennek a hátterében egyelőre olyan feloldatlan ellentétek vannak a kelet-mediterráneumi tengeri talapzatot és a ciprusi görög és török közösség jövőjét, valamint egyes jogi elveket illetően, amelyekre egyelőre nincsenek még megoldási javaslatok sem. Reméljük a 2024-ben létrejövő új EU-vezetés erről másként fog gondolkozni

– magyarázta lapunknak Hóvári János.

Az uniós tagságra európai országok sora várakozik: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Moldova, Észak-Macedónia, Ukrajna, Szerbia, Montenegró – ám mind közül a Törökországgal folytatott tárgyalások tartanak a legrégebb óta. Ankara még 1987-ben kérelmezte az akkori Európai Gazdasági Közösséghez való csatlakozását, majd az Európai Tanács 1999 decemberében tagjelölti státust adott Törökországnak. A csatlakozási tárgyalások 2005-ben nagy ütemben meg is indultak, 2016-ban viszont megszakadtak a török parlament által elfogadott terrorizmustörvény, jogállamisági aggodalmak, valamint a Ciprus-kérdésben mutatkozó Ankara–Brüsszel-ellentétek miatt.

2018 júniusában pedig első alkalommal jelentette ki az Európai Tanács, hogy Törökország még jobban eltávolodott az EU-tól, ennek következtében a csatlakozási tárgyalások gyakorlatilag leálltak és egyetlen további fejezet megnyitását vagy lezárását sem lehet fontolóra venni.

A csatlakozási tárgyalások újraindítása nem csak a felek részéről merült fel, de olyan tényezők is sürgetik, mint például az idén lejáró hárommilliárd eurós támogatási csomag, melyet Brüsszel azért bocsátott Ankara rendelkezésére, hogy támogassa a szíriai menekültek befogadásában. A megállapodás értelmében pedig Törökország nem engedi tovább Európa irányába az illegális bevándorlókat – ennek következtében immár mintegy négymillió menekült él. Uniós tisztviselők azonban azt állítják, az egyezmény meghosszabbítása tervben van – számolt be a The Financial Times brit gazdasági napilap.

Törökország nélkül nincs sikeres EU-bővítés a Nyugat-Balkánon. De azt is kellő súllyal kellene Brüsszelben értelmezni, hogy az orosz–ukrán háború miatt Törökországon vezetnek át a kelet–nyugati kereskedelem legfontosabb útjai, s az ország az EU számára az elmúlt években meghatározó energetikai hub lett

– vélekedett Hóvári János.

Hogyan alakulna át az EU Törökország csatlakozásával?

Törökország csaknem 85 millió, zömében muszlim vallású embernek ad otthont, ennek kapcsán több EP-képviselő aggodalmát fejezte ki a csatlakozással kapcsolatban: álláspontjuk szerint a török közösség kulturálisan összeegyeztethetetlen az európai értékekkel és elképzelhetetlennek tartják az integrációt. Azon is felháborodtak továbbá, hogy a NATO Brüsszel beleegyezése nélkül gyorsított EU-tagságot ajánlott fel Ankarának, noha a két tömb nincs kapcsolatban egymással.

Hóvári János ugyanakkor arról beszélt lapunknak, az EU-hoz való csatlakozás esetén a demográfiai összetétel nem sokat változna. „Törökország lakosságának jelentős része nyugatos, a muszlim hívőktől pedig távol áll a muszlim radikalizmus. Ha Törökország EU-tag lenne, az egyáltalán nem jelentené azt, hogy fél Törökország nyugati államokba költözne” – magyarázta a szakértő.

Hóvári János egyúttal arra is rámutatott, Törökország a Közel- és a Közép-Keleten biztonsági szelep. A NATO déli szárnyának az őre. Ezt a szerepét elsődlegesen a NATO-ban tölti be, mert az EU-nak egyelőre nincs a térséget illetően határozott védelem- és biztonságpolitikája.

Borítókép: Charles Michel, az Európai Tanács (k) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (j) fogadja Recep Tayyip Erdogan török államfőt Brüsszelben 2020. március 9-én (Fotó: MTI/EPA/AFP/John Thys)