Enyhülhetnek a török–görög kapcsolatok Erdogan újraválasztásával?

A görögök számára nem is igazán az volt a kérdés, hogy Recep Tayyip Erdogan vagy az ellenzéki jelölt, Kemal Kilicdaroglu nyeri-e a májusi török elnökválasztást, sokkal inkább az, hogy a győzedelmeskedő államfő mandátuma alatt hogyan fognak alakulni a török–görög kapcsolatok. Fokasz Nikoszt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanárát, valamint Pénzváltó Nikolettet, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjét kérdeztük arról, várható-e enyhülés a török–görög konfliktusban, hogy áll most Athén és Ankara viszonya.

Isztambul, 2022. március 13. A török elnöki sajtóiroda által közreadott képen Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök (b) és Recep Tayyip Erdogan török államfõ megbeszélést folytat Isztambulban 2022. március 13-án. MTI/EPA/Török elnöki sajtóiroda Fotó: -

A felek többször igyekeztek rendezni nézeteltéréseiket, ám próbálkozásaik sosem voltak igazán őszinték. Tavaly márciusban Erdogan és az akkori görög miniszterelnök, Kiriákosz Micotákisz még tárgyalóasztalhoz is ült, a békülési kísérlet azonban kudarcot vallott. Két hónappal később pedig már arról beszélt a török elnök, nem hajlandó beszélni többet a görög kormányfővel, aki washingtoni látogatásakor arra kérte az Egyesült Államokat, hogy – tekintettel a feszült állapotokra – ne adjon el F–16-os vadászbombázókat Törökországnak.

A törökök egyharmada még mindig úgy gondolja, hogy Görögország fenyegetést jelent Törökországra, illetve, hogy a két ország között fennálló problémák kezelésére katonai eszközöket is alkalmazni kellene

– magyarázta Pénzváltó Nikolett utalva arra, hogy a török–görög konfliktus problémái mélyen gyökereznek.

Van megoldása a török–görög konfliktus ciprusi kérdésének?

Ciprus északi területeit 1974-ben szerezték meg a törökök, majd 1983-ban kikiáltották a kizárólag Ankara által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaságot – cserébe viszont Törökország a déli, görög Ciprust nem ismeri el államnak. A földközi-tengeri szigeten így már közel ötven éve befagyott a konfliktus, és nem is látni jelét annak, hogy egyhamar pont kerülne a végére.

 

„Vagy kétállami megoldás lesz, tehát lesz egy török és egy görög köztársaság, vagy nincs megoldás” – idézte Fokasz Nikosz Erdogan álláspontját a sziget körüli konfliktus megoldása kapcsán. Az ügy fontosságát jelzi, hogy újraválasztása után az elsők között látogatott el a török elnök az Észak-ciprusi Török Köztársaságba. A szakértő hozzátette:

a görögök sosem fognak belemenni abba, hogy 2023-ban elfogadják azt, amit a törökök 1959-ben javasoltak és azóta is folyamatosan mondanak.

Az ELTE oktatója egyúttal felhívta a figyelmet arra is, hogy 2004-ben az ENSZ keretében népszavazást tartottak egy konföderatív Ciprus létrehozásáról, amit a török ciprióták megszavaztak és a görög ciprióták utasították el. „Tehát, Törökországnak van egy komoly érve, hogy a görögök utasították el, ők nem akarták ezt. Most már a törökök sem akarják” – fűzte hozzá. Ugyanakkor az Európai Unió számára sem elfogadható a kétállami megoldás.

Határviták Athén és Ankara között

A török–görög kapcsolatoknak egy másik forró pontja az égei-tengeri szigetek demilitarizálása, amit három nemzetközi egyezmény is meghatároz: az 1923-ban elfogadott lausanne-i-békeszerződés, az 1936-os montreaux-i egyezmény, valamint az 1947-es párizsi békeszerződés. A megállapodások értelmében ugyanis – amellett, hogy kimondják, a szigetek melyik országhoz tartoznak –, le kell fegyverezni őket. A török–görög konfliktus utóbbi években történt kiéleződése során a kérdés egyre inkább előtérbe került, különösen a török partokhoz közel fekvő Leszbosz és Híosz szigetek ügye.

A tengeri ügyekhez tartozik továbbá a Földközi-tengeren felfedezett gázmezők hovatartozása is.

Az országok körüli vizek határait a tengerjogban az úgynevezett kizárólagos gazdasági övezet jelöli ki, amelyek határai nem mindig teljesen egyértelműek, különösen ha olyan államok is szeretnének egy szeletet a tortából, amelyeket a nemzetközi közösség egyetlen tagja sem ismer el független országként.

Szakértők ugyanakkor úgy látják, Törökország hosszú távú céljai között szerepel, hogy energiaközpontként működjön a régióban, és fontos szerepet játsszon az Európai Unió energiabiztonságában, így már nem is annyira meglepő, hogy az ukrajnai háború kirobbanása után, 2022 nyarán két év szünet után újra megindultak a török fúróhajók a Földközi-tengerre.

Hogyan alakulhatnak a török–görög kapcsolatok Recep Tayyip Erdogan újraválasztása után?

A Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértők egyetértettek abban, hogy az év eleji törökországi földrengések jelentősen megváltoztatták a török–görög kapcsolatok alakulását.

A felsorolt retorikai és politikai előzmények után feltűnő volt, hogy Görögország azonnal mentőcsapatokat, felszerelést, élelmiszertámogatást küldött, sőt, néhány nappal később a görög külügyminiszter is ellátogatott Törökországba. A reptéren látványosan összeölelkezett a török külügyminiszterrel, ami bejárta a görög és a török sajtót, és aztán elmentek közösen a földrengés sújtotta területekre

– emlékeztetett Fokasz Nikosz.

Nikosz Dendiasz görög (j) és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter helikopteren a dél-törökországi Antakyába utazik 2023. február 12-én. Enyhülnek a török–görög kapcsolatok? Fotó: MTI/EPA/Görög külügyminisztérium

Az ELTE oktatója szerint azonban meghatározó lesz a török–görög kapcsolatokban a július 11-12-ére tervezett vilniusi NATO-csúcstalálkozó, ugyanis Kiriákosz Micotákisz már jelezte, amennyiben megnyeri a június 25-ei parlamenti választásokat, tárgyalni fog a litván fővárosban Erdogannal. Márpedig a legfrissebb felmérések szerint párja, a jobboldali Új Demokrácia jó esélyekkel indul a voksoláson, és a szavazatok több mint 41 százalékát is megszerezheti.

Fokasz Nikosz rámutatott: „Erdogan lassan kezd visszatérni a korábbi keményebb retorikához, de persze a dolog még függőben és folyamatában van, mert a török gazdaság rossz állapota miatt szüksége van a nyugati pénzekre, az európai uniós együttműködésre és a jóhiszeműségre, ezért Görögországgal mint EU-tagállammal nem ronthatja azonnal el a viszonyát”.

Borítókép: Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök (b) és Recep Tayyip Erdogan török államfő megbeszélést folytat Isztambulban 2022. március 13-án (Fotó: MTI/EPA/Török elnöki sajtóiroda)