Csakhogy az országok körüli vizek határait a tengerjogban az úgynevezett kizárólagos gazdasági övezet jelöli ki, amelyek határai nem mindig teljesen egyértelműek, különösen ha olyan államok is szeretnének egy szeletet a tortából, akiket a nemzetközi közösség egyetlen tagja sem ismer el független országként. Sajtóértesülések szerint a csütörtökön kezdődő külügyminiszteri csúcson mindkét fél kerülné a konfliktust, a közös nevezőre koncentrálnának. A három évtizede húzódó ciprusi vitában azért azonnali áttörésre aligha lehet számítani. Már csak azért sem, mert tavaly ősszel rendeztek elnökválasztást Észak-Cipruson, ahol a török elnök favoritjaként számontartott Ersin Tatar aratott győzelmet, aki kétállami megoldás híve. Cipruson pedig májusban rendeznek választásokat.
Kacziba Péter, a Pécsi Tudományegyetem kutatója is emlékeztetett rá, hogy a görög társadalomban meghatározó elem a ciprusi probléma, a görögök – beleértve a ciprusiakat is – súlyos sérelemként élik meg a sziget északi részének törökök általi megszállását, bár a lakosság is úgy véli, szükséges valamilyen megegyezésre jutni Ankarával.
– Ugye szokták azt mondani, hogy Cipruson nem szabad kéteurós érmével fizetni, mert hasonlít a törökök egylírás érméjére
– hozta fel példaként.
De hasonlóan vélekednek a törökök is. Az isztambuli Kadir Has Egyetem tavalyi felmérése szerint a válaszadók nyolcvan százaléka nem tekinti baráti államnak Görögországot, sőt közel hatvan százalékuk fenyegetésként tekint szomszédjukra. Ciprus esetében szintén hasonlók az eredmények: a megkérdezettek több, mint 46 százaléka mondta, hogy fenyegetést jelentenek a görög ciprióták. Minden kardcsörtetés ellenére a befagyott konfliktus felmelegedése egyébként sem valószínű. A határt az ENSZ békefenntartói biztosítják – amelyben sokáig magyar honvédek is részt vettek –, továbbá mint arra Egeresi Zoltán is rámutatott, az északi területeken mintegy harmincezer fős török katonai kontingens állomásozik, amely szavatolja a terület sorsát.
Fotó: Reuters
Az elmúlt hat évben a török–görög kapcsolatokat mérgező másik ügy az illegális migráció volt. Tavaly év elején Törökország még szárazföldi határait is megnyitotta a migránsok előtt, amely szinte háborús állapotokat eredményezett, az áradatnak csak a koronavírus-járvány vetett véget. Egeresi Zoltán azonban úgy vélte, a migráció problémája aligha kerül most terítékre, ugyanis az illegális bevándorlás némileg visszaszorult az utóbbi időben a koronavírus-helyzetnek köszönhetően. Idén 1700–1800 ember jutott át Törökországból Görögországba, tavaly 16 ezren, 2019-ben 75 ezren, 2018-ban pedig nagyjából ötvenezren érkeztek Görögországba, a 2015-ös milliós nagyságrendhez képest.
– Az illegális migrációt nem fogják tudni teljesen felszámolni, viszont ez már egy olyan szám, amit jobban tud kezelni Görögország
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!