Törökország és Görögország elásná a csatabárdot?

Földgázkincsei miatt egyre sürgetőbb a ciprusi konfliktus megoldása.

Török hadihajó a Földközi-tengeren. Forrás: Facebook

Ahhoz képest, hogy fél évvel ezelőtt még vadászgépek kergetőztek az égen, és hadihajók űzték egymást a Földközi-tengeren, 180 fokos fordulatot jelent, hogy csütörtökön Nikosz Dendiasz görög és Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter tárgyalóasztalhoz ül Ankarában. Ha a két NATO-szövetséges, de történelmi rivális nem is sző hirtelen életre szóló barátságot, fontos lépést tehetnek a kapcsolatok rendezéséhez, amely az Európai Unióhoz fűződő viszonyt is megmérgezi. Görögország és Törökország kapcsolatai már évszázadok óta meglehetősen viharosak, a szomszédok több háborút is vívtak egymás ellen, és bár mostanra mindketten ugyanazt a katonai szövetséget erősítik, mindmáig gyakran verik egymásnak a harci dobokat. A történelmi sérelmeken és kisebb területi követeléseken túl azonban már legfőképpen egy harmadik állam, a megosztott Ciprus miatt acsarkodnak a felek. A szigetországon élő török lakosság védelmében egy görög puccsot követően 1974-ben avatkozott be katonai erővel Törökország. Az északi területeken 1983-ban egyoldalúan kikiáltott független államot Ankarán kívül egyetlen ország sem ismeri el, a rendezési kísérletek pedig eddig az Európai Unió fájó mulasztásaként mindmáig kudarcot vallottak. Talán a ritka török–görög találkozó most fordulópontot hozhat?

– Új elnöke lett az Egyesült Államoknak, ami Törökországot akár azzal fenyegette, hogy szankciók vagy retorziók is érhetik. Amíg nem derül ki, hogy az Egyesült Államok hogyan fog velük viselkedni, addig egyfajta pozitív diplomáciai offenzívát indítottak a szomszédok felé

– magyarázta lapunknak Egeresi Zoltán arra a kérdésre, miért éppen most nyitott az ankarai diplomácia.

Török hadihajó a Földközi-tengeren
Fotó: Facebook

A Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet szakértője rámutatott, hogy a török külpolitika irányváltásának már egyik kézzelfogható eredményeként értékelhető, hogy megindultak a tárgyalások Görögországgal, valamint az Európai Unió sem vezetett be szankciókat, helyette magas rangú delegációt küldött, és a vámunió modernizálását is kilátásba helyezték. – Az utóbbi időkben zajlott diplomáciai egyezkedések része volt a ciprusi tárgyalások újraindulása is, amelyre előreláthatólag április végén kerül sor – tette hozzá a kutató. És hogy miért lett hirtelen ismét ennyire fontos a konfliktus rendezése?

– A tenger és a légtér határának vitája több évtizedes, az utóbbi években azonban kiterjedt a Földközi-tenger keleti medencéjére is, mert Törökország szeretné befolyásolni a Ciprus környéki vizeken, valamint Izrael és Egyiptom partjainál talált földgázmezők (lásd térképünkön) kitermelését és szállítását európai piacokra

– magyarázta a Törökország-szakértő.

Vita a Földközi-tenger keleti medencéjéről

Csakhogy az országok körüli vizek határait a tengerjogban az úgynevezett kizárólagos gazdasági övezet jelöli ki, amelyek határai nem mindig teljesen egyértelműek, különösen ha olyan államok is szeretnének egy szeletet a tortából, akiket a nemzetközi közösség egyetlen tagja sem ismer el független országként. Sajtóértesülések szerint a csütörtökön kezdődő külügyminiszteri csúcson mindkét fél kerülné a konfliktust, a közös nevezőre koncentrálnának. A három évtizede húzódó ciprusi vitában azért azonnali áttörésre aligha lehet számítani. Már csak azért sem, mert tavaly ősszel rendeztek elnökválasztást Észak-Cipruson, ahol a török elnök favoritjaként számontartott Ersin Tatar aratott győzelmet, aki kétállami megoldás híve. Cipruson pedig májusban rendeznek választásokat.

Kacziba Péter, a Pécsi Tudományegyetem kutatója is emlékeztetett rá, hogy a görög társadalomban meghatározó elem a ciprusi probléma, a görögök – beleértve a ciprusiakat is – súlyos sérelemként élik meg a sziget északi részének törökök általi megszállását, bár a lakosság is úgy véli, szükséges valamilyen megegyezésre jutni Ankarával.

– Ugye szokták azt mondani, hogy Cipruson nem szabad kéteurós érmével fizetni, mert hasonlít a törökök egylírás érméjére

– hozta fel példaként.

De hasonlóan vélekednek a törökök is. Az isztambuli Kadir Has Egyetem tavalyi felmérése szerint a válaszadók nyolcvan százaléka nem tekinti baráti államnak Görögországot, sőt közel hatvan százalékuk fenyegetésként tekint szomszédjukra. Ciprus esetében szintén hasonlók az eredmények: a megkérdezettek több, mint 46 százaléka mondta, hogy fenyegetést jelentenek a görög ciprióták. Minden kardcsörtetés ellenére a befagyott konfliktus felmelegedése egyébként sem valószínű. A határt az ENSZ békefenntartói biztosítják – amelyben sokáig magyar honvédek is részt vettek –, továbbá mint arra Egeresi Zoltán is rámutatott, az északi területeken mintegy harmincezer fős török katonai kontingens állomásozik, amely szavatolja a terület sorsát.

Török kutatóhajó a ciprusi Famaguszta kikötőjében
Fotó: Reuters

Az elmúlt hat évben a török–görög kapcsolatokat mérgező másik ügy az illegális migráció volt. Tavaly év elején Törökország még szárazföldi határait is megnyitotta a migránsok előtt, amely szinte háborús állapotokat eredményezett, az áradatnak csak a koronavírus-járvány vetett véget. Egeresi Zoltán azonban úgy vélte, a migráció problémája aligha kerül most terítékre, ugyanis az illegális bevándorlás némileg visszaszorult az utóbbi időben a koronavírus-helyzetnek köszönhetően. Idén 1700–1800 ember jutott át Törökországból Görögországba, tavaly 16 ezren, 2019-ben 75 ezren, 2018-ban pedig nagyjából ötvenezren érkeztek Görögországba, a 2015-ös milliós nagyságrendhez képest.

– Az illegális migrációt nem fogják tudni teljesen felszámolni, viszont ez már egy olyan szám, amit jobban tud kezelni Görögország

– vélekedett a szakértő. A Törökország-kutató szerint a fő kérdés inkább az lesz a jövőben, hogy Törökország az úgynevezett migrációs alkunak megfelelően átveszi-e az illegálisan Görögországba jutottak legalább egy részét, jelenleg ugyanis akadozik a folyamat. A szakértő mindenesetre bizakodó, szerinte a változó hozzáállást igazolja az is, hogy a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek megsegítését az Európai Unió is támogatni fogja.