Robbanásszerű a fejlődés az egészségügyi informatikában, ugyanakkor még kérdés, hogy mi az a módszertan, amivel az adatok átültethetők a gyakorlatba, és hogyan alakítják ki ehhez a megfelelő jogszabályi környezetet – erről Takács Péter beszélt egy szakmai konferencián Budapesten.
Fotó: Bodnár Boglárka / MTI
A Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára a 6. Digital Health Summiton szerdán azt mondta, okoseszköze mindenkinek van, mindenféle orvosi technológia mér egészségügyi paramétereket, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT) azonban csak validált eszközök adatai engedhetők be.
Az államtitkár felidézte: a koronavírus-járványnak komoly katalizátorszerepe volt a telemedicina kiteljesedésében, ezen idő alatt ugrott meg például az e-receptek száma. Az e-beutaló már nem volt ilyen sikertörténet, mostantól azonban a szakrendelőknek kötelező elfogadniuk az e-beutalót – emelte ki.
Hozzátette: a pandémia alatt a szakellátási távkonzultáció 8 százalékot tett ki, ez mára csak 4 százalék.
Kitért arra, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése szerint 2022-re a tagállamok többsége bevezette a telemedicina valamilyen formáját: a teleradiológiát az országok 84 százaléka, videókonzultációt és távoli betegmonitorozást 77 százalék, míg telepszichiátriai szolgáltatást 51 százalék alkalmazott.
A telemedicina iránt egyértelmű az igény a betegek és az ellátók részéről, ez egy dinamikusan fejlődő terület
– mondta Takács Péter, megjegyezve, ehhez azonban egyebek mellett egységes kommunikációs csatornákat kell biztosítani, garantálni a betegbiztonságot és a hozzáférhetőséget, valamint a telemedicinális ellátások rögzíthetőségét, visszakereshetőségét.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!